2007. május 04., 00:002007. május 04., 00:00
„A döntés végleges és kötelező érvényű, az államfő tudomására hozzák, és a Hivatalos Közlönyben teszik közzé” – áll az Alkotmánybíróság csütörtökön kiadott határozatában.
Amint arról korábban beszámoltunk, a referendumtörvény módosításának legfontosabb tétje az államfő leváltásáról szóló népszavazás. A módosítás értelmében ugyanis az államfő akkor is leváltható, ha az erről szóló referendumon a választópolgároknak kevesebb mint a fele vesz részt. A korábbi törvény értelmében a népszavazás csak akkor érvényes, ha több mint 50 százalékos volt a részvételi arány. A módosítás tehát gyakorlatilag megkönnyíti az államfő menesztését.
Törvény a parlament és az Alkotmánybíróság között
A Traian Bãsescu elleni felfüggesztési eljárást kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) a menesztési procedúra beindítása után szorgalmazta a referendumtörvény módosítását, amelyet a parlament – liberális és RMDSZ-es támogatással – februárban el is fogadott. A szavazás heves vitát váltott ki az akkor még működő D. A. Szövetségben: a demokraták azzal vádolták a liberálisokat, hogy az ellenzékkel szövetkezve Bãsescu leváltására törekednek. A liberálisok és az RMDSZ a szimmetria elvének érvényesítésével magyarázta álláspontját. Azzal érveltek, hogy ha az elnökválasztások második fordulójában nem kötelező az 50 százalék fölötti részvételi arány, az államfő leváltásáról szóló referendumon sem szükséges, hogy a választópolgároknak több mint a fele részt vegyen. A demokraták azonnal az Alkotmánybírósághoz fordultak, a taláros testület pedig helyt adott a fellebbezésnek. Ezt követően a törvényhozó testület másodszor is módosította a jogszabályt, a demokraták pedig ismét megfellebbezték azt. Miután a taláros testület másodszor is alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt, a parlament március 21-én formai változtatásokkal harmadszorra is elfogadta az államfő leváltásának módjáról rendelkező cikkelyt. A törvény sorsa végül azzal dőlt el, hogy – korábbi két döntésével szemben – a taláros testület harmadszor elutasította a demokraták fellebbezését, és alkotmányosnak nyilvánította a törvényt.
Játék közben változó szabályok
A taláros testület döntését a politikai pártok annak függvényében kommentálták, hogy Traian Bãsescu mellett vagy ellene kötelezték el magukat. A döntés után ugyanis az lett a legfontosabb kérdés, hogy a május 19-i, Traian Bãsescu leváltásáról szóló népszavazásra érvényesek-e a módosított referendumtörvény rendelkezései. A tisztségéből felfüggesztett államfő leszögezte: az Alkotmánybíróság döntését nem kommentálja. „Egy dolog bizonyos: a népszavazást én nyerem meg. Ezt a gesztust, hogy menet közben megváltoztatták a játékszabályokat, ítéljék meg önök” – nyilatkozta Bãsescu. A demokraták és a Liberális Demokrata Párt (PLD) vezetői hangsúlyozták: a taláros testület döntését tiszteletben tartják, szerintük azonban a jogszabály előírásai nem vonatkoznak a május 19-i referendumra. „A szabályokat nem lehet játék közben megváltoztatni” – hangsúlyozta Emil Boc demokrata pártelnök. A Bãsescu-ellenes koalíciót alkotó pártok üdvözölték a taláros testület határozatát, és azt állították: a referendumtörvény azonnal érvénybe lép, mihelyt a döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: „A jog nem olyan, mint a sport, hogy játék közben ne lehetne megváltoztatni a szabályokat”.
F. B.
Referendumonként más szabályok
Romániában az alkotmány értelmében három népszavazástípus létezik: az alaptörvény módosításáról, az államfő leváltásáról és az államelnök kezdeményezte bármilyen kérdésről szóló. A referendumtörvény módosítása azt a helyzetet eredményezte, hogy jelenleg csak az államfő leváltásáról szóló népszavazáson nem szükséges az 50 százalék fölötti részvételi arány. Bármilyen más – például az alkotmány módosításáról vagy a Traian Bãsescu által kezdeményezett egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló – referendum csak akkor érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplőknek több mint a fele elmegy voksolni.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Nem érdemes hivatalos bejelentésre számítani az új miniszterelnök személyéről és az új kormány összetételéről a parlamenti pártokkal folytatandó hétfői konzultáció után – jelentette ki pénteken Nicuşor Dan államfő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnap délutánig az egész országban villámlásokkal és viharos széllökésekkel kísért felhőszakadások, jégeső és jelentős lehűlés várható.
Bár még mindig a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnagyobb támogatottságú párt, fölénye csökkenőben van – derül ki a CURS legfrissebb közvélemény-kutatásából.