2007. május 04., 00:002007. május 04., 00:00
„A döntés végleges és kötelező érvényű, az államfő tudomására hozzák, és a Hivatalos Közlönyben teszik közzé” – áll az Alkotmánybíróság csütörtökön kiadott határozatában.
Amint arról korábban beszámoltunk, a referendumtörvény módosításának legfontosabb tétje az államfő leváltásáról szóló népszavazás. A módosítás értelmében ugyanis az államfő akkor is leváltható, ha az erről szóló referendumon a választópolgároknak kevesebb mint a fele vesz részt. A korábbi törvény értelmében a népszavazás csak akkor érvényes, ha több mint 50 százalékos volt a részvételi arány. A módosítás tehát gyakorlatilag megkönnyíti az államfő menesztését.
Törvény a parlament és az Alkotmánybíróság között
A Traian Bãsescu elleni felfüggesztési eljárást kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) a menesztési procedúra beindítása után szorgalmazta a referendumtörvény módosítását, amelyet a parlament – liberális és RMDSZ-es támogatással – februárban el is fogadott. A szavazás heves vitát váltott ki az akkor még működő D. A. Szövetségben: a demokraták azzal vádolták a liberálisokat, hogy az ellenzékkel szövetkezve Bãsescu leváltására törekednek. A liberálisok és az RMDSZ a szimmetria elvének érvényesítésével magyarázta álláspontját. Azzal érveltek, hogy ha az elnökválasztások második fordulójában nem kötelező az 50 százalék fölötti részvételi arány, az államfő leváltásáról szóló referendumon sem szükséges, hogy a választópolgároknak több mint a fele részt vegyen. A demokraták azonnal az Alkotmánybírósághoz fordultak, a taláros testület pedig helyt adott a fellebbezésnek. Ezt követően a törvényhozó testület másodszor is módosította a jogszabályt, a demokraták pedig ismét megfellebbezték azt. Miután a taláros testület másodszor is alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt, a parlament március 21-én formai változtatásokkal harmadszorra is elfogadta az államfő leváltásának módjáról rendelkező cikkelyt. A törvény sorsa végül azzal dőlt el, hogy – korábbi két döntésével szemben – a taláros testület harmadszor elutasította a demokraták fellebbezését, és alkotmányosnak nyilvánította a törvényt.
Játék közben változó szabályok
A taláros testület döntését a politikai pártok annak függvényében kommentálták, hogy Traian Bãsescu mellett vagy ellene kötelezték el magukat. A döntés után ugyanis az lett a legfontosabb kérdés, hogy a május 19-i, Traian Bãsescu leváltásáról szóló népszavazásra érvényesek-e a módosított referendumtörvény rendelkezései. A tisztségéből felfüggesztett államfő leszögezte: az Alkotmánybíróság döntését nem kommentálja. „Egy dolog bizonyos: a népszavazást én nyerem meg. Ezt a gesztust, hogy menet közben megváltoztatták a játékszabályokat, ítéljék meg önök” – nyilatkozta Bãsescu. A demokraták és a Liberális Demokrata Párt (PLD) vezetői hangsúlyozták: a taláros testület döntését tiszteletben tartják, szerintük azonban a jogszabály előírásai nem vonatkoznak a május 19-i referendumra. „A szabályokat nem lehet játék közben megváltoztatni” – hangsúlyozta Emil Boc demokrata pártelnök. A Bãsescu-ellenes koalíciót alkotó pártok üdvözölték a taláros testület határozatát, és azt állították: a referendumtörvény azonnal érvénybe lép, mihelyt a döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: „A jog nem olyan, mint a sport, hogy játék közben ne lehetne megváltoztatni a szabályokat”.
F. B.
Referendumonként más szabályok
Romániában az alkotmány értelmében három népszavazástípus létezik: az alaptörvény módosításáról, az államfő leváltásáról és az államelnök kezdeményezte bármilyen kérdésről szóló. A referendumtörvény módosítása azt a helyzetet eredményezte, hogy jelenleg csak az államfő leváltásáról szóló népszavazáson nem szükséges az 50 százalék fölötti részvételi arány. Bármilyen más – például az alkotmány módosításáról vagy a Traian Bãsescu által kezdeményezett egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló – referendum csak akkor érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplőknek több mint a fele elmegy voksolni.
Nicușor Dannak három jelöltje van a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, a kinevezésekre pedig akár még ebben a hónapban sor kerülhet – írja politikai forrásokra hivatkozva az Agerpres hírügynökség.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Ünnepélyes keretek között elkezdődött a Hanwha Aerospace dél-koreai hadiipari vállalat romániai gyárának építése – írja a Profit.ro.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 2028-as parlamenti választások után egyértelműen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való politikai együttműködését részesíti előnyben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.