Fotó: Törvényhozói Tanács/Facebook
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság szerdán azt a törvénymódosítást, amellyel a bukaresti parlament az erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítás fogalmát pontosította a büntető törvénykönyvben.
2021. szeptember 15., 14:192021. szeptember 15., 14:19
2021. szeptember 15., 14:292021. szeptember 15., 14:29
A tavaszi ülésszak utolsó napján egyhangúlag megszavazott Btk.-módosítással a bukaresti képviselőház az Európai Unió Tanácsának 2008-ban kiadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni büntetőjogi közdelemről szóló kerethatározatával próbálta összhangba hozni a román büntetőjogot, miután a Tanács úgy értékelte, hogy Románia helytelenül és elégtelenül ültette át jogrendjébe a kerethatározat előírásait és ezért kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba.
A mostani törvénymódosítás az erőszakra uszítást is belefoglalná ebbe a bűncselekménybe, illetve arra az esetre is kiterjesztené hatályát, ha az uszítás nem csoportok, hanem bizonyos csoportokhoz („kategóriákhoz”) tartozó személyek ellen irányul.
Az államfő szerint a Btk. csak akkor védheti meg hatékonyan az uszítástól a kisebbségeket, ha azt is pontosítja: milyen szempontok alapján meghatározott csoportokra vonatkozik. Az Európai Unió Tanácsának kerethatározata a „faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával – vagy e csoport valamely tagjával – szemben elkövetett, nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás” büntetését kéri a tagállamoktól.
a Btk.-módosítás végleges formájának elfogadásában illetékes képviselőház azonban később törölte a törvénytervezetből az uszítás indokának részletezését. Az alkotmánybíróság határozata arra kötelezi a román parlamentet, hogy pontosítsa: milyen kisebbségi csoportok elleni uszítás ellen kell fellépni Romániában a büntetőjog eszközeivel.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Hazarendelte a román államfő Románia mexikói nagykövetét, Marius Lazurcát, akit hírbe hoztak a Román Külügyi Hírszerzés (SIE) igazgatói tisztségével. Nicușor Dan elismerte, hogy a diplomatára „központi pozíció” vár Bukarestben.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Egyperces néma csenddel emlékeztek a múlt héten meggyilkolt Charlie Kirkre hétfői ülésük előtt a képviselők és a szenátorok a román parlamentben. Az Európai Parlament elnöke a múlt héten megtiltotta az amerikai konzervatív aktivistára való megemlékezést.
A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
szóljon hozzá!