
Fotó: Facebook/Diana Iovanovici Șoșoacă- Oficial
Az orosz katonai hírszerzés állhat Diana Şoşoacă szenátor azon törvénytervezete mögött, amelyben az Ukrajnával kötött barátsági szerződés felmondását és a két világháború között román fennhatóság alatt álló ukrajnai területek Romániához csatolását kezdeményezi – állítja a Robert Lansing Intézet.
2023. március 27., 14:492023. március 27., 14:49
Az amerikai székhelyű, nemzetközi kutatásokkal foglalkozó, magát ideológiai és pártkötődésektől mentes entitásként meghatározó, egy korábbi amerikai külügyminiszter nevét viselő intézet szerint a román szenátor által benyújtott törvénytervezet valójában az orosz katonai hírszerzés, a GRU művelete.
Az elemzés rámutat: a román szenátor akciója hasonlóságokat mutat az orosz külügyi hírszerzés (SZVR) azon műveletével, amely során azt próbálta elhinteni, hogy Lengyelország Ukrajnához tartozó területek elfoglalására készül.
A dokumentum szerint Şoşoacă indoklása, amelyben „a nemzeti egységhez való természetes és legitim jog” a Kreml retorikáját idézi, amellyel az Ukrajnával szembeni területi követeléseit próbálja alátámasztani.
Emellett azt is megemlíti, hogy Şoşoacă minden felhatalmazás nélkül jelen volt az orosz nagykövetségen, ahol a Románia által a háború kapcsán elfoglalt álláspontról volt szó.
Azt is felsorolja, hogy a Szputnyik orosz portál méltatóan ír Şoşoacáról, mint ahogy azt is, hogy NATO- és EU-ellenes, illetve oltásellenes megnyilvánulásai is voltak.
A szenátos ugyanakkor tagadja a vádakat. Állítása szerint fogalma sincs, mi az a GRU, és semmilyen kapcsolatban nem áll Oroszországgal. „De a Robert Lansing Intézetben dolgozó emberek névsorát elnézve láttam, hogy néhány volt nyugati hírszerző ügynök is van ott.
Mint arról beszámoltunk, a szélsőséges AUR listáján mandátumhoz jutott, de azóta botrányai miatt a pártból kizárt, és független szenátorként tevékenykedő Şoşoacă Észak-Bukovina, Herța, Budzsák (Cahul, Bolgrad, Ismail) és a Kígyó-sziget mellett a Román fennhatóság alatt sohasem álló máramarosi területeket is Romániához csatolná, amelyek jelenleg Kárpátaljához tartoznak.
Emiatt az ukrán külügyi szóvivő, Oleg Nikolenko pénteken bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be Şoşoacă ellen, akit nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek.
A szenátor erre reagálva „alattomos támadásnak” minősítette a bejelentést, amely szerint annak a bizonyítéka, hogy Ukrajna visszaéléseket elkövető fasiszta állam.
Meglátása szerint Ukrajna vele is úgy bánik, mint az ukrajnai román kisebbséggel, amelyet szintén nemzetbiztonsági kockázatnak tekint, ezért „szisztematikusan és programszerűen megpróbálják felszámolni egy etnikai tisztogatási és erőszakos ukránosítási folyamat során, ami a náci Németországot idézi”.
Șoșoacát folyamatosan azzal gyanúsítják, hogy valójában orosz érdekeket képvisel.
A koronavírus-járvány idején járványtagadó és oltásellenes propagandát folytató Șoșoacă több ízben is részt vett az orosz nagykövetség által szervezett rendezvényeken, és egyértelmű, hogy amennyiben a bukaresti kormány magáévá tenni az általa megfogalmazott javaslatokat, azzal az Ukrajna elleni agresszió oldalára állna.
Már csak azért is, mert Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, volt állam- és kormányfő korábban utalt már arra, hogy Románia területeket szeretne szerezni Ukrajnától.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!