
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Eckstein kijelentette, nyomatékosan fogja képviselni ezt az álláspontját a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 9-ére összehívott ülésén. Hozzátette, annál is inkább szükség van a megújulásra, mert három létfontosságú választás előtt áll a szövetség. „Az RMDSZ másodszor áll a rossz oldalra. Ez pedig olyan presztízsveszteséggel jár, amit csak így lehet orvosolni” – jelentette ki a szenátor. Határozottan állította, elhibázott volt az az álláspont, amit a szövetség hirdetett a választási kampányban. Traian Bãsescu ugyanis a kommunizmus elítéléséről és a korrupció elleni harcról beszélt a kampányban, ezek a témák pedig rokonszenvesek az erdélyi magyarság elsöprő többségének. Eckstein szerint akkor kellett volna valamennyi pártnak leállnia, amikor az Alkotmánybíróság megállapította, Bãsescu nem követett el súlyos alkotmánysértést. „Csakhogy néhány pártvezérnek az az elképzelése, hogy a parlamenten kívül nem létezik élet. Amit ők mondanak, az az igazság” – ecsetelte Eckstein. Úgy vélte, ami az alkotmánybírósági határozat után jött, iskolapéldája annak, hogy hogyan nem szabad politizálni. „Sikerült megajándékozni Traian Bãsescut egy olyan népszerűséggel, amit különben soha nem ért volna el” – tálalta az eredményt a szenátor.
Toró T. Tibor is az RMDSZ-vezetést tette felelőssé azért, hogy rossz döntést hozott a népszavazás ügyében, és csak utólag konzultált erről a területi elnökökkel. „A területi elnökök csak duzzogtak, de olyan állapotok uralkodnak a szövetségben, hogy nem mertek nyíltan véleményt nyilvánítani. Azért vettek részt csak tessék-lássék módra a kampányban, mert nem voltak meggyőződve a döntés helyességéről” – nyilatkozta a képviselő. Toró szerint a magyarok alacsony részvételi aránya is az RMDSZ elhibázott álláspontjára vezethető vissza. „Ha a választópolgár nem érzi magáénak az üzenetet, nem ért egyet azzal, amit elvárnak tőle, akkor távol marad az urnáktól – értelmezte Toró. – Amikor ennyire eltér a vezetők és a választók álláspontja, egy normális pártban a vezetők önként vonják le a következtetéseket, hogy helyet adjanak egy új csapatnak.” Úgy vélte ugyanakkor, hogy a vezetők és a választók közötti szakadék azt is jelzi, nagy baj van az RMDSZ-en belül a döntéshozatali mechanizmusokkal.
Markó Béla: rosszul kommunikáltunk
„Nem kell fejek hulljanak az RMDSZ-ben a hétvégi népszavazási eredmény miatt, de új kommunikációs csatornákat kell találni a választók felé” – jelentette ki hétfői bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. Az RMDSZ elnöke elismerte, kommunikációs zavarok jelentkeztek az RMDSZ és a választói között. „A szövetségnek nem sikerült világosan kommunikálnia álláspontját a népszavazással kapcsolatban. Nem sikerült korrekt és alapos tájékoztatást nyújtanunk a szavazás tétjéről” – fogalmazott Markó. Kijelentette, ha visszaáll az országban a politikai stabilitás, lemond a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, és kizárólag a szövetségi elnöki tisztséggel járó feladatokra, a szervezet és a magyar közösség közötti hatékony kommunikáció megteremtésére kíván összpontosítani.
Kelemen Hunor kampányfőnöknek éppen azon a napon kellett szembesülnie a kollégái részéről érkező bírálatokkal, amikor Markó Béla bejelentette, őt jelöli az ügyvezető elnöki tisztségre. A kampányfőnök elismerte a népszavazási eredmény miatti felelősségét, de hozzátette, nem tekinti kudarcnak az RMDSZ szereplését. A magyar szavazók masszív távolmaradását azzal magyarázta, hogy az erdélyi magyarokat nem érdekelte az államfő leváltása. Felvetésünkre, hogy a szavazáson részt vevő magyarok elsöprő többsége is Bãsescura szavazott, kijelentette: Bãsescu támogatói voltak a motiváltabbak. Kelemen Hunor mentségül hozta fel, hogy az RMDSZ csak elveket hangoztatott a kampányban, azokat is csak mérsékelt hangerővel. „Amikor a megfoghatatlan elvek állnak szemben egy személylyel, az utóbbinak eleve jobbak az esélyei” – jegyezte meg a kampányfőnök.
Kelemen Hunor szerint nem volt elhibázott döntés a szövetség vezetése részéről, hogy Traian Bãsescu menesztésére kell buzdítani az erdélyi magyarokat. A szavazók nem az RMDSZ-ről mondtak véleményt. Kérdésünkre, hogy milyen következtetéseket kell levonniuk az RMDSZ vezetőinek a népszavazás után, Kelemen Hunor így fogalmazott: „Többek között azt, hogy az RMDSZ-nek nem szabad túl sok energiát beleölnie olyan témákba, amelyek a választóit nem foglalkoztatják.”
Frunda György: a megyék szintjén a felelősség
Frunda György SZKT-elnök az elkövetkező napokra ígérte a következtetések megfogalmazását. Értékelése szerint is az lehetett az oka a magyar választói passzivitásnak, hogy az államelnöktéma nem érdekelte a közösséget. Ráadásul a mostani szavazáson nem lehetett alternatívák közül választani. Frunda a kommunikációban tapasztalt bajok mellett azt is megemlítette, hogy a megyék szintjén hiányos volt a szervezés. „Olyan területi elnökről is tudok, aki a népszavazás napján külföldön tartózkodott. Ez pedig megengedhetetlen” – jelentette ki. Frunda szerint a szavazási eredmény miatti felelősséget nem Kelemen Hunor szintjén, hanem a megyei szervezetek szintjén kell keresni.
G. A.
Keret
Szász: megbukott az RMDSZ
„Mind a népszavazás részvételi számait, mind az államelnök maradására adott voksok számát figyelembe véve csúfosan megbukott az RMDSZ – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. – Egy szakadék fele tartó buszra akarták ismét felültetni a magyar közösséget, szerencsére most sikertelenül.” Véleménye szerint a szombati népszavazás után erkölcsi kötelességük lemondani mindazoknak a képviselőknek, szenátoroknak, akik az államelnök felfüggesztésére szavaztak. „Az MPSZ számára egyértelműen siker volt a népszavazás, és remélem, a magyar közösségen belüli tisztulási folyamat kezdetét is jelenti” – mondta Szász. Szerinte az udvarhelyszéki közösség már most is nyertese volt a szombati voksolásnak, hiszen hosszú idő óta végre huzamosabb ideig a környéken tartózkodott Verestóy Attila, aki a szék falvait járta az államelnök leváltása érdekében kampányolva.
Kovács Csaba
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.