Archív felvétel
Fotó: A szenátus Facebook-oldala
Megszavazta a bukaresti szenátus szerdán a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvényt. A felsőház döntéshozó kamaraként járt el a tanintézet ügyében, viszont az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul.
2018. február 07., 11:472018. február 07., 11:47
2018. február 07., 15:172018. február 07., 15:17
A szenátus plénumában lezajlott vitán az ellenzéki alakulatok – elsősorban a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) – frakcióvezetői hevesen ellenezték a marosvásárhelyi oktatási intézmény létrehozását. Dorin Marian Bădulescu, a PMP frakcióvezetője politikai paktumnak és veszélyes precedensnek nevezte az iskola újraalapításáról a balliberális koalíció és az RMDSZ között született megállapodást,
„Nekünk nincs román nyelvű líceumunk Győrben, akkor minek magyar líceum Marosvásárhelyen? Ugyanannyi autonómia Sepsiszentgyörgyön, mint Caracalban” – „érvelt” az iskolaalapítás ellen felszólalásában Dorin Marian Bădulescu; vélhetően ez verte ki a biztosítékot az RMDSZ frakciójában. A szavazást követően Eugen Tomac, a PMP képviselőházi frakcióvezetője bejelentette, hogy alakulata az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva utasította el, hogy az iskola újraalapításáról szóló kezdeményezés „mérgező hatást” gyakorol a marosvásárhelyi etnikumközi kommunikációra. Ioan Cristian Chirteș, a PNL szónoka szerint a jogszabály törvénytelen, felülbírál egy jogerős bírósági határozatot, és felesleges etnikai feszültségeket szít, csak azért, hogy megalapozza Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök „díszes budapesti fogadtatását”.
A liberálisok az alkotmánybíróságon tervezik megtámadni a római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvénytervezet, jelentette be szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban.
Șerban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz.
A románok nemzeti és felekezeti „érzékenységét” féltő, és társadalmi feszültségekkel riogató ellenzéki szenátortársainak a PSD frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: vajon a római katolikus pápának is azt mondanák, hogy nincs mit keresnie az ortodox többségű Romániában, hogy ne keltsen feszültséget? Közben Mihai Goțiu, az USR frakcióvezető-helyettes sajnálatosnak nevezte, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.
A felsőházi honatyák végül 71 támogató, húsz ellenszavazat és négy tartózkodás mellett elfogadták a jogszabályt, amelyet 2017 decemberében a képviselőház is megszavazott. A római katolikus iskola létrehozásáról szóló törvény az intézmény jogi státusát kívánja rendezni, az áthelyezett osztályok visszavételéről dönt, az új osztályokba történő beiratkozást teszi lehetővé, továbbá a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetére is megoldást nyújt.
„A szerdai döntés jó hír a magyar közösségnek, a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye” – hangsúlyozta a szenátusi szavazást követően Kelemen Hunor szövetségi elnök. Szerinte az iskola törvény általi létrehozásával a legjobb megoldást választotta az alakulat, hiszen ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézetet csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament. Az RMDSZ hírlevele által idézett Kelemen Hunor abban bízik, hogy Klaus Johannis államfő személyében partnerre lelnek, nem fogja visszaküldeni a törvénytervezetet a parlamentnek, és mihamarabb kihirdeti azt.
Eredetileg az RMDSZ két lépésből kívánta megoldani a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét a parlamentben; az újraalapítás előtt a kisebbségi oktatási intézmények törvény általi létrehozásának lehetőségét akarta megteremteni. „Mivel az államelnök még decemberben visszaküldte azt az oktatási kerettörvényt, amelynek az RMDSZ első tervezete is része volt, a katolikus iskola újraalapítására vonatkozó tervezetet úgy módosítottuk, hogy az ne függjön az előbbitől. Az államfői kihirdetés után tehát már ősztől, a 2018-2019-es tanévtől önálló jogi személyiséggel működhet az iskola” – jelentette ki szerdán az RMDSZ elnöke, aki megköszönte a román balliberális kormánykoalíció és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátorainak támogatását.
Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Klaus Johannis államfő csütörtökön az oktatási kerettörvény két hete elfogadott módosítását, amely megteremtette volna a jogi feltételét annak, hogy a parlament törvénnyel alapítsa újra a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot.
Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2016 októberében kezdte vizsgálni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és 2017 szeptemberében emelt vádat ez ügyben Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának a részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése vezetett oda, hogy a tavaly őszi tanévkezdéstől megszűnt önálló intézményként működni a Római Katolikus Gimnázium. Diákjai továbbra is ugyanabban a – római katolikus egyház tulajdonában levő – épületben kezdhették meg a tanévet, ahol korábban is tanultak, de ehhez már a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium biztosította a szervezeti keretet.
A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a kilátásba helyezett vétóját. Liviu Dragnea kedden elmondta: a Szijjártó Péterrel folytatott hétfői megbeszélésén is biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy pártja támogatja a katolikus gimnázium újraalapítását.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőségnek azt a határozatát, amellyel létrehozta a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot, és ebbe sorolta be a Bolyai Farkas Gimnázium és az Unirea Főgimnázium egyes osztályait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!