Döntött a szenátus: újra lehet alapítani a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumot

„Nekünk nincs román nyelvű líceumunk Győrben, akkor minek magyar líceum Marosvásárhelyen? Ugyanannyi autonómia Sepsiszentgyörgyön, mint Caracalban” – „érvelt” az iskolaalapítás ellen felszólalásában Dorin Marian Bădulescu; vélhetően ez verte ki a biztosítékot az RMDSZ frakciójában. A szavazást követően Eugen Tomac, a PMP képviselőházi frakcióvezetője bejelentette, hogy alakulata az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva utasította el, hogy az iskola újraalapításáról szóló kezdeményezés „mérgező hatást” gyakorol a marosvásárhelyi etnikumközi kommunikációra. Ioan Cristian Chirteș, a PNL szónoka szerint a jogszabály törvénytelen, felülbírál egy jogerős bírósági határozatot, és felesleges etnikai feszültségeket szít, csak azért, hogy megalapozza Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök „díszes budapesti fogadtatását”.

korábban írtuk

Vásárhelyi iskolaügy: a PNL is alkotmánybírósághoz fordulna

A liberálisok az alkotmánybíróságon tervezik megtámadni a római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvénytervezet, jelentette be szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban.

Șerban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz.

A románok nemzeti és felekezeti „érzékenységét” féltő, és társadalmi feszültségekkel riogató ellenzéki szenátortársainak a PSD frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: vajon a római katolikus pápának is azt mondanák, hogy nincs mit keresnie az ortodox többségű Romániában, hogy ne keltsen feszültséget? Közben Mihai Goțiu, az USR frakcióvezető-helyettes sajnálatosnak nevezte, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.

A felsőházi honatyák végül 71 támogató, húsz ellenszavazat és négy tartózkodás mellett elfogadták a jogszabályt, amelyet 2017 decemberében a képviselőház is megszavazott. A római katolikus iskola létrehozásáról szóló törvény az intézmény jogi státusát kívánja rendezni, az áthelyezett osztályok visszavételéről dönt, az új osztályokba történő beiratkozást teszi lehetővé, továbbá a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetére is megoldást nyújt.

„A szerdai döntés jó hír a magyar közösségnek, a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye” – hangsúlyozta a szenátusi szavazást követően Kelemen Hunor szövetségi elnök. Szerinte az iskola törvény általi létrehozásával a legjobb megoldást választotta az alakulat, hiszen ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézetet csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament. Az RMDSZ hírlevele által idézett Kelemen Hunor abban bízik, hogy Klaus Johannis államfő személyében partnerre lelnek, nem fogja visszaküldeni a törvénytervezetet a parlamentnek, és mihamarabb kihirdeti azt.

Eredetileg az RMDSZ két lépésből kívánta megoldani a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét a parlamentben; az újraalapítás előtt a kisebbségi oktatási intézmények törvény általi létrehozásának lehetőségét akarta megteremteni. „Mivel az államelnök még decemberben visszaküldte azt az oktatási kerettörvényt, amelynek az RMDSZ első tervezete is része volt, a katolikus iskola újraalapítására vonatkozó tervezetet úgy módosítottuk, hogy az ne függjön az előbbitől. Az államfői kihirdetés után tehát már ősztől, a 2018-2019-es tanévtől önálló jogi személyiséggel működhet az iskola” – jelentette ki szerdán az RMDSZ elnöke, aki megköszönte a román balliberális kormánykoalíció és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátorainak támogatását.

korábban írtuk

Johannis visszaküldte a parlamentnek a vásárhelyi iskola létrehozását lehetővé tévő első törvényt

Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Klaus Johannis államfő csütörtökön az oktatási kerettörvény két hete elfogadott módosítását, amely megteremtette volna a jogi feltételét annak, hogy a parlament törvénnyel alapítsa újra a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot.

Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2016 októberében kezdte vizsgálni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és 2017 szeptemberében emelt vádat ez ügyben Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának a részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése vezetett oda, hogy a tavaly őszi tanévkezdéstől megszűnt önálló intézményként működni a Római Katolikus Gimnázium. Diákjai továbbra is ugyanabban a – római katolikus egyház tulajdonában levő – épületben kezdhették meg a tanévet, ahol korábban is tanultak, de ehhez már a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium biztosította a szervezeti keretet.

A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a kilátásba helyezett vétóját. Liviu Dragnea kedden elmondta: a Szijjártó Péterrel folytatott hétfői megbeszélésén is biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy pártja támogatja a katolikus gimnázium újraalapítását.

korábban írtuk

Végleges: érvénytelen a marosvásárhelyi katolikus iskolát létrehozó tanfelügyelőségi határozat

A Marosvásárhelyi Táblabíróság érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőségnek azt a határozatát, amellyel létrehozta a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot, és ebbe sorolta be a Bolyai Farkas Gimnázium és az Unirea Főgimnázium egyes osztályait.