
A kerekasztal vesztesei. Románia félannyi szavazatot sem kapott, mint az 1,3 millió lakosú Észtország
Fotó: MTI/AP
Románia nem került be az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó tagjai közé a következő két esztendőre – tájékoztat az Agerpres. A romániai politikusok, az államfő, a kormánypártok és az ellenzék egyaránt diplomáciai kudarcnak értékelik az ENSZ Közgyűlésének pénteki döntését és egymást okolják a kudarcért.
2019. június 08., 10:292019. június 08., 10:29
Klaus Johannis államfő „sajnálattal vette tudomásul” a döntést és azt mondta, hogy ezt a román hatóságok egyes magas rangú képviselőinek „felelőtlen és nem diplomatikus” nyilatkozatai okozták, amely ellen fellépett ugyan az elnöki hivatal, de így is azt a „hamis képet” közvetítették, hogy Románia álláspontja kiszámíthatatlan bizonyos érzékeny nemzetközi problémák tekintetében. Az államfő értékelte a román ENSZ-küldöttség erőfeszítéseit, gratulált a Kelet-Európai helyet megszerző Észtországnak, és megerősítette Románia elkötelezettségét az ENSZ alapokmányában rögzített elvek mellett.
A román külügymisztérium nyilatkozatában úgy értékeli, hogy bár az ország később csatlakozott a kampányhoz, és nem választották az ENSZ BT nem állandó tagjává, a folyamat során sikerült sok tagországgal felújítani a diplomáciai párbeszédet, és
Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsának elnöke szerint „a felelősség legnagyobb része”, a román külpolitikáért felelős Klaus Johannis államfőt terheli. Fifor leszögezte: ha Johannis állandóan kikérte magának, hogy ő a román külpolitika legfőbb irányítója, akkor most vállalja a felelősséget a kudarcért. Meglátása szerint az államfő csak „leveleket küldözgetett”, de nem beszélt erről az ügyről sem a nagyszebeni csúcsértekezleten, sem a Fehér Házban, viszont a parlamenttel való konzultáció nélkül, a kormány akarata ellenére nevezte ki a nagyköveteket, ami negatívan befolyásolta a döntést. Szerinte Johannis „megátalkodottan elutasította”, hogy vázolja a parlament és az ország előtt az általa képviselt külpolitikai irányvonalat, ezért most vállalnia kell a felelősséget ezért az óriási diplomáciai kudarcért.
Marilen Pirtea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője úgy fogalmazott, hogy Románia Viorica Dăncilă kormányfő miatt bukta el a szavazást a Közgyűlésben, aki meggondolatlanul azt nyilatkozata, hogy Románia, az Egyesült Államok mintájára, Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét.
Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint Románia azért veszített el egy helyet a Biztonsági Tanácsban, – amelyet egyébként megérdemelt volna –, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) „letörölte a tábláról” néhány esztendő munkáját, és „néhány senki”, felszínes ismeretei alapján nyilatkozott érzékeny témákban. Meglátása szerint, miután Románia félannyi szavazatot sem kapott, mint az 1,3 millió lakosú Észtország, a legkevesebb lenne, hogy a külügyminiszter a miniszterelnökkel együtt lemondjon.
Victor Ponta, a Pro Románia elnöke szerint csak magunkat okolhatjuk a román külpolitika „történelmi csődjéért”. Véleménye szerint, amikor Liviu Dragnea bejelentette, hogy Jeruzsálembe költöztetjük az izraeli román nagykövetséget „azonnal elveszítettünk ötven szavazatot”, amikor ezt Viorica Dăncilă fenntartotta Washingtonban, akkor „elvesztettük az Európai Unió államainak szavazatait is”, amikor pedig Teodor Meleşcanu mindezt felvállalta, jóllehet tisztában volt vele, hogy ez hibás lépés, „akkor veszítettünk végleg”.
Az ENSZ Közgyűlése pénteken úgy döntött, hogy
A balti állam ezzel maga mögé utasította a tisztségre szintén pályázó Romániát – közölte az AFP.
Észtországnak két fordulóban sikerült nyernie Romániával szemben, Kelet-Európának ugyanis egyetlen helyet tartottak fenn, és ez a térség – más régiókkal ellentétben – nem tudott egyetlen közös jelöltben megállapodni.
Miután az első fordulóban nem sikerült megszereznie az ENSZ 193 tagállama szavazatának kétharmadát, Észtország végül a második fordulóban 132 szavazatot kapott, míg Románia csak 58-at. (Románia az első fordulóban 78 szavazatot kapott).
Az öt új nem állandó tag január elsejétől Lengyelországot, Perut, Elefántcsontpartot, Egyenlítői-Guineát és Kuvaitot váltja a BT-ben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja van (Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kína és Oroszország), valamint tíz nem állandó tagja, amelyeknek két évre szól a mandátumuk, és amelyeknek egyik fele páros, másik fele páratlan évben cserélődik.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!