Diplomáciai kudarc: nem szerezte meg Románia az ideiglenes tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában

Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsának elnöke szerint „a felelősség legnagyobb része”, a román külpolitikáért felelős Klaus Johannis államfőt terheli. Fifor leszögezte: ha Johannis állandóan kikérte magának, hogy ő a román külpolitika legfőbb irányítója, akkor most vállalja a felelősséget a kudarcért. Meglátása szerint az államfő csak „leveleket küldözgetett”, de nem beszélt erről az ügyről sem a nagyszebeni csúcsértekezleten, sem a Fehér Házban, viszont a parlamenttel való konzultáció nélkül, a kormány akarata ellenére nevezte ki a nagyköveteket, ami negatívan befolyásolta a döntést. Szerinte Johannis „megátalkodottan elutasította”, hogy vázolja a parlament és az ország előtt az általa képviselt külpolitikai irányvonalat, ezért most vállalnia kell a felelősséget ezért az óriási diplomáciai kudarcért.

Marilen Pirtea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője úgy fogalmazott, hogy Románia Viorica Dăncilă kormányfő miatt bukta el a szavazást a Közgyűlésben, aki meggondolatlanul azt nyilatkozata, hogy Románia, az Egyesült Államok mintájára, Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét.

Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint Románia azért veszített el egy helyet a Biztonsági Tanácsban, – amelyet egyébként megérdemelt volna –, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) „letörölte a tábláról” néhány esztendő munkáját, és „néhány senki”, felszínes ismeretei alapján nyilatkozott érzékeny témákban. Meglátása szerint, miután Románia félannyi szavazatot sem kapott, mint az 1,3 millió lakosú Észtország, a legkevesebb lenne, hogy a külügyminiszter a miniszterelnökkel együtt lemondjon.

Victor Ponta, a Pro Románia elnöke szerint csak magunkat okolhatjuk a román külpolitika „történelmi csődjéért”. Véleménye szerint, amikor Liviu Dragnea bejelentette, hogy Jeruzsálembe költöztetjük az izraeli román nagykövetséget „azonnal elveszítettünk ötven szavazatot”, amikor ezt Viorica Dăncilă fenntartotta Washingtonban, akkor „elvesztettük az Európai Unió államainak szavazatait is”, amikor pedig Teodor Meleşcanu mindezt felvállalta, jóllehet tisztában volt vele, hogy ez hibás lépés, „akkor veszítettünk végleg”.

Az ENSZ Közgyűlése pénteken úgy döntött, hogy

A balti állam ezzel maga mögé utasította a tisztségre szintén pályázó Romániát – közölte az AFP.

Észtországnak két fordulóban sikerült nyernie Romániával szemben, Kelet-Európának ugyanis egyetlen helyet tartottak fenn, és ez a térség – más régiókkal ellentétben – nem tudott egyetlen közös jelöltben megállapodni.

Miután az első fordulóban nem sikerült megszereznie az ENSZ 193 tagállama szavazatának kétharmadát, Észtország végül a második fordulóban 132 szavazatot kapott, míg Románia csak 58-at. (Románia az első fordulóban 78 szavazatot kapott).

Az öt új nem állandó tag január elsejétől Lengyelországot, Perut, Elefántcsontpartot, Egyenlítői-Guineát és Kuvaitot váltja a BT-ben.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja van (Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kína és Oroszország), valamint tíz nem állandó tagja, amelyeknek két évre szól a mandátumuk, és amelyeknek egyik fele páros, másik fele páratlan évben cserélődik.