Elfogadta szerdán a kormány azt a határozatot, amely havi három nappal csökkenti mindazok börtönbüntetését, akik nem megfelelő körülmények között töltik szabadságvesztésüket.
2016. november 23., 19:232016. november 23., 19:23
Havonta több nappal csökkentik a jövőben azon elítéltek börtönbüntetését, akik nem megfelelő körülmények között kénytelenek szabadságvesztésüket tölteni – döntött szerdai ülésén a kormány. A kabinet most elfogadott rendelete a 2013/254-es jogszabályt módosítja, amely a szabadságvesztés letöltésének körülményeit szabályozza.
Az igazságügyi tárca által kidolgozott módosítás értelmében minden olyan hónapért, amelyet az elítéltnek nem megfelelő körülmények között kell a börtönben eltöltenie, három napot vonnak le a szabadságvesztéséből. A nem megfelelő körülmények azt jelentik, hogy egy fogvatartott számára három négyzetméternél kevesebb hely jut. A kedvezményt visszamenőleg, 2012. július 24-től számítva alkalmazzák. A csökkentést nem kell külön kérvényezni, az automatikusan jár, és az előzetes letartóztatásban levő személyekre is érvényes. A börtönkórházakban ápolt fogvatartottakra ugyanakkor nem.
A módosítást kettős céllal dolgozták ki: egyrészt hogy kárpótolják azokat, akik kénytelenek túlzsúfolt cellákban letölteni a büntetésüket, másrészt, hogy csökkentsék a börtönök túlterheltségét.
Mint ismeretes, Romániát súlyos bírsággal fenyegeti az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a börtönök túlzsúfoltsága miatt, sőt egyes esetekben már kártérítés fizetésére is kötelezte. A közelmúltban belpolitikai botrányt okozott, hogy Raluca Prună igazságügy-miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM) úgy nyilatkozott: hazudott az EJEB bíráinak, amikor azt mondta, rendelkezésre áll a szükséges egymilliárd euró hét új börtön megépítéséhez. A túlzsúfoltság és az embertelen körülmények között júliusban az ország több fegyintézetében is fogolyzendülés tört ki.
A börtönök kapcsán korábban az okozott botrányt, hogy számos elítélt visszaélt azzal a lehetőséggel, miszerint minden publikált tudományos dolgozat egy-egy hónappal lerövidítette büntetésüket. A 2013-ban hozott rendeletnek elvileg a társadalmilag hasznos munkát kellett volna ösztönöznie, valójában azonban kiskapuvá vált, amelyet üzletszerűen használnak ki az elítéltek büntetésük lerövidítésére. Míg korábban évente egy-két könyvet publikáltak a rabok, tavalyelőtt csaknem 70, tavaly pedig több mint 330 ilyen „tudományos dolgozatot\" adtak ki. Ráadásul kétes minőségű, tudományosnak nem nevezhető, esetleg egyenesen másolt művekkel álltak elő, amelyeket azonban a büntetés-végrehajtási intézmények vezetői elfogadtak.
A kormány ennek nyomán felfüggesztette a jogszabály hatályát, majd júniusban olyan rendeletet fogadott el, amely szerint augusztus 31-e után csak azokat a börtönben írt könyveket, újításokat, vagy szabadalmakat vehetik figyelembe a feltételes szabadlábra helyezést elbíráló bizottságok, amelyek tudományos értékét az oktatási minisztérium kutatásügyi országos tanácsa vagy a szabadalmi hivatal igazolja. A tudományos tevékenység címén ezentúl legfeljebb 20 napot engedhetnek el az elítélt börtönbüntetéséből, függetlenül attól, hogy hány könyvet vagy tudományos dolgozatot publikált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!