2008. február 28., 00:002008. február 28., 00:00
A politikus szerint a parlament a választási törvény módosításával foglalkozó bizottságának keddi döntése, amelynek értelmében nem módosul a parlamentbe való bejutáshoz szükséges támogatottsági küszöb a politikai alakulatok esetében, veszélybe sodorhatja a kisebbségi szervezetek jelenlétét a törvényhozásban. Ennek oka Márton szerint az, hogy a választópolgár hajlamos arra, hogy amennyiben véleménye szerint egy szervezet nem képes megszerezni egy választókerületben a bejutáshoz szükséges szavazatokat, nem voksol rá. Az egyenes következmény pedig az, hogy így nagyon sok szavazat elveszhet, s ez kérdésessé teheti a küszöb elérését. „Az RMDSZ helyzete különösen kritikus, hiszen – bár a választási törvény a kisebbségek számára egy mandátumot mindenképpen biztosít – a szövetség nem egy képviselővel szeretne bejutni a törvényhozásba, mivel a romániai magyarság érdeke, hogy számarányának megfelelően legyen képviselve, illetve azon megyék, ahol a magyarságnak nagyobb a létszáma, annak megfelelően legyenek képviselői a parlamentben” – vélekedett a frakcióvezető. A politikus ugyanakkor úgy gondolja: nagy jelentősége van annak, hogy az RMDSZ képes legyen meggyőzni a romániai magyarságot arról, hogy egyetlen szavazat sem vész el, hiszen a voksok országosan összeadódnak, és a szavazatok visszaosztása a megyékre hasonló rendszerben történik majd, mint eddig, így akár Tulcea vagy Galac megyei képviselője is lehet a magyarságnak. „Ha sikerül megfelelően elmagyarázni, és a 2004-ben elért eredményt sikerül újból elérnie az RMDSZ-nek, akkor ugyanakkora lesz a parlamenti képviselet, mint most. Ezért el kell hitetnünk a polgárral, hogy ahol esetleg csak ötvenen vannak a választókerületben, az az ötven voks nem vész el, sőt onnan akár képviselő is bejuthat” – figyelmeztetett Márton. Az RMDSZ-képviselő azt is elmondta: a választókerületek határainak kijelölésétől nagyon sok függ, mivel ha a kormány nem úgy határozza meg a kerületeket, hogy a zömében magyarok lakta területek egy egységet képezzenek, az hatalmas hátrányt jelent, főképp a szórványvidékeken, így például a Szilágyságban.
A magyar képviselet esélyei szempontjából – mutatott rá a frakcióvezető – a legelőnyösebb, ha egyetlen magyar szervezet indul a megmérettetésen, és ez az RMDSZ lehet. A szövetség ugyanakkor nyitott a tárgyalásokra azokkal, akik vagy a szervezeten belüli megmérettetést szorgalmazzák, vagy más egyezség alapján támogatnák az RMDSZ-t. „Amennyiben több alakulat indul, hogy jelentősen csökkenhet a parlamenti képviselet, ezért célszerű lenne, ha csak egy, mindenki támogatását élvező szervezet indulna a választásokon” – szögezte le Márton.
Mint arról beszámoltunk, a parlament választásitörvény-módosítással foglalkozó szakbizottsága kedden úgy határozott, hogy nem változik a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges támogatottsági küszöb. Így az egyéni választókerületek bevezetéséről szóló törvénytervezet értelmében továbbra is öt százalékot kell elérnie valamely, a parlamenti választásokon induló politikai alakulatnak vagy szervezetnek. Alternatívaként a törvényhozó testületbe bejutott pártnak tekinthető majd az a politikai erő is, amelynek hat képviselője és három szenátora végez első helyen az egyéni választókerületekben.
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.