
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn a kormány Facebook-oldalán bejelentette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az energiaintenzív vállalatok 1,5 milliárd eurós állami támogatását, ami lehetővé teszi, hogy segítséget kapjanak a versenyképességük növeléséhez.
2022. szeptember 12., 19:282022. szeptember 12., 19:28
2022. szeptember 12., 22:332022. szeptember 12., 22:33
A miniszterelnök bejegyzése szerint ezek a vállalatok azért kerültek nehéz helyzetbe, mert 2022-től az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk költségei a villanyszámláikat terhelik. A kormányfő közölte, hogy az állam vissza nem térítendő szubvencióban részesíti ezeket a cégeket az energiaügyi minisztérium költségvetéséből.
„A nagy energiafogyasztók tevékenységének támogatása döntő tényező e vállalatok versenyképességének növelése és a munkahelyek megőrzése szempontjából ezekben az ágazatokban, amelyek jelentősen hozzájárulnak a román gazdasághoz” – írta Nicolae Ciucă.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter ismertetése szerint Románia a karbonkvóták 75 százalékát fogja megtéríteni az úgynevezett „kibocsátásáthelyezés” által fenyegetett cégeknek az energiaügyi minisztérium költségvetéséből. Az Európai Unióban bevezetett kifejezés azokra a nagy energiafogyasztókra utal, amelyeket a tulajdonosok várhatóan inkább áttelepítenek – szén-dioxid-kibocsátási korlátozások nélküli – „szabályozatlan” országokba, hogy kikerüljék a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) alkalmazásával járó többletterheket. A miniszter felidézte: Románia 2019-ben 399 millió lej, 2020-ban pedig 637 millió lejes támogatást biztosított 34 kibocsátásáthelyezés által fenyegetett ipari fogyasztónak a karbonkvóták költségeinek részleges átvállalásával.
Romániában több ízben (legutóbb pénteken) Bukarestben rendeztek tüntetést a munkahelyek védelmében a nagy energiaigényű iparvállalatok szakszervezetei, miután – a magas energiaköltségek miatt több helyen is leállt a termelés, az alkalmazottakat kényszerszabadságra küldték. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány korlátozza a villamos energia és a gáz árát. A bukaresti kormány csak a lakossági fogyasztók, a közintézmények és kisvállalkozások energiaszámláira szabott meg jövő szeptemberig árplafont. A nagy energiafogyasztók esetében eddig arra hivatkozott, hogy az állami segélyezés sértené a piaci szabályokat, és csak akkor avatkozhat be árkorlátozással a munkahelyek védelmében, ha ehhez megszerzi az Európai Bizottság jóváhagyását.
A bukaresti kormány brüsszeli beadványában rámutatott: Romániában a nagy energiaigényű iparágak termelik a GDP 6 százalékát, és mintegy 100 millió eurónyi adót fizetnek be a költségvetésbe, ezeknek a vállalatoknak a harmadik országokba költöztetése pedig 200 ezer munkahely (közvetlen, vagy közvetett) elvesztését eredményezné. A memorandum szerint a román energiaügyi minisztériumnak 2021-ben csaknem félmilliárd euró bevétele származott a leállított szennyező berendezések karbonkvótáinak értékesítéséből.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
szóljon hozzá!