Fotó: Presidency.ro
Megkezdődött a kelet- és közép-európai NATO-tagországok államfői találkozója pénteken Bukarestben. Az úgynevezett Bukaresti Kilencek (B9) csúcsértekezletén Magyarország képviseletében Novák Katalin köztársasági elnök vesz részt.
2022. június 10., 16:052022. június 10., 16:05
2022. június 10., 18:532022. június 10., 18:53
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia biztonságpolitikai egyeztetését Románia és Lengyelország kezdeményezte 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annektálását követően, annak érdekében, hogy közösen szorgalmazzák a NATO keleti szárnyának megerősítését.
Céljuk nem változott: azt szeretnék, hogy a B9-ek egységesen lépjenek fel a keleti szárny biztonságának megerősítése érdekében a NATO június 28-30-án Madridban tartandó csúcsértekezletén.
A Közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák.
A csúcs résztvevőit a B9-csúcs két házigazdája, a román és a lengyel államfő fogadta a bukaresti elnöki hivatalban.
Iohannis: az ukrajnai háború miatt ez a találkozó aktuálisabb, mint valaha
Klaus Iohannis államelnök a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján tartott beszédében kijelentette, a találkozó az ukrajnai háború miatt aktuálisabb, mint valaha. Az elnök rámutatott, a megbeszélésen az aktuális ukrajnai fejlemények és azoknak a tágabb szomszédságra – beleértve a Moldovai Köztársaságot és Grúziát –, illetve a szövetség egészére kifejtett hatásai lesznek napirenden. Iohannis az Agerpres szerint kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO tagállamai közül Romániának van a leghosszabb közös határvonala Ukrajnával.
„Február 24-étől teljesen új biztonsági helyzetet kell kezelnünk a régióban. Ez döntő pillanat az euroatlanti régió és különösen a keleti szárnyon fekvő NATO-tagállamok számára. Romániának van a leghosszabb közös határvonala Ukrajnával, de mi itt mindannyian érezzük az euroatlanti térség biztonságát fenyegető veszélyek súlyosságát, amelyek Oroszország Ukrajna elleni illegális és erkölcstelen háborújának következményei” – szögezte le Iohannis. Emlékeztetett, hogy a NATO június végi madridi csúcstalálkozóján egy új stratégiai koncepciót fogadnak el, amely legalább a következő évtizedre meghatározza a szövetség irányvonalát. A 2022. március 24-én Brüsszelben hozott döntésnek megfelelően az új stratégia jelentősen átalakítja a NATO hozzáállását az elrettentés és a védelmi pozíció megerősítését illetően, különösen a keleti szárnyra vonatkozóan. „Mivel a Romániát és a fekete-tengeri régiót fenyegető biztonsági kockázatok egyre nőnek, a védelmi pozíció egységes és kiegyensúlyozott megerősítése a teljes keleti szárnyon, de különösen annak déli részén, még sürgetőbbé és döntő fontosságúvá válik. (...) Kötelességünk biztosítani állampolgáraink számára a biztonságot az Oroszország felől érkező valós fenyegetésekre való megfelelő reagálással” – fogalmazott az államfő.
A B9-ek egyeztetésén Novák Katalin is felszólal. A magyar köztársasági elnök bukaresti munkalátogatásának programjában kétoldalú megbeszélések is szerepelnek.
„Megérkeztem a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára, Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására” – írta a csúcstalálkozó kapcsán Facebook-bejegyzésében Novák Katalin.
Emlékeztetett, hogy a B9-ek – azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultációt hét éve Lengyelország és Románia kezdeményezte, hogy a NATO régiónkban lévő tagállamai egységes képviseletet kapjanak a szövetségben.
„A biztonság és a béke az első” – hangsúlyozta a magyar államfő. Novák Katalin pénteken felszólal a B9-konferencia plenáris ülésén, este pedig Klaus Johannis elnökkel lesz négyszemközti megbeszélése Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!