Fotó: Presidency.ro
Megkezdődött a kelet- és közép-európai NATO-tagországok államfői találkozója pénteken Bukarestben. Az úgynevezett Bukaresti Kilencek (B9) csúcsértekezletén Magyarország képviseletében Novák Katalin köztársasági elnök vesz részt.
2022. június 10., 16:052022. június 10., 16:05
2022. június 10., 18:532022. június 10., 18:53
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia biztonságpolitikai egyeztetését Románia és Lengyelország kezdeményezte 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annektálását követően, annak érdekében, hogy közösen szorgalmazzák a NATO keleti szárnyának megerősítését.
Céljuk nem változott: azt szeretnék, hogy a B9-ek egységesen lépjenek fel a keleti szárny biztonságának megerősítése érdekében a NATO június 28-30-án Madridban tartandó csúcsértekezletén.
A Közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák.
A csúcs résztvevőit a B9-csúcs két házigazdája, a román és a lengyel államfő fogadta a bukaresti elnöki hivatalban.
Iohannis: az ukrajnai háború miatt ez a találkozó aktuálisabb, mint valaha
Klaus Iohannis államelnök a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján tartott beszédében kijelentette, a találkozó az ukrajnai háború miatt aktuálisabb, mint valaha. Az elnök rámutatott, a megbeszélésen az aktuális ukrajnai fejlemények és azoknak a tágabb szomszédságra – beleértve a Moldovai Köztársaságot és Grúziát –, illetve a szövetség egészére kifejtett hatásai lesznek napirenden. Iohannis az Agerpres szerint kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO tagállamai közül Romániának van a leghosszabb közös határvonala Ukrajnával.
„Február 24-étől teljesen új biztonsági helyzetet kell kezelnünk a régióban. Ez döntő pillanat az euroatlanti régió és különösen a keleti szárnyon fekvő NATO-tagállamok számára. Romániának van a leghosszabb közös határvonala Ukrajnával, de mi itt mindannyian érezzük az euroatlanti térség biztonságát fenyegető veszélyek súlyosságát, amelyek Oroszország Ukrajna elleni illegális és erkölcstelen háborújának következményei” – szögezte le Iohannis. Emlékeztetett, hogy a NATO június végi madridi csúcstalálkozóján egy új stratégiai koncepciót fogadnak el, amely legalább a következő évtizedre meghatározza a szövetség irányvonalát. A 2022. március 24-én Brüsszelben hozott döntésnek megfelelően az új stratégia jelentősen átalakítja a NATO hozzáállását az elrettentés és a védelmi pozíció megerősítését illetően, különösen a keleti szárnyra vonatkozóan. „Mivel a Romániát és a fekete-tengeri régiót fenyegető biztonsági kockázatok egyre nőnek, a védelmi pozíció egységes és kiegyensúlyozott megerősítése a teljes keleti szárnyon, de különösen annak déli részén, még sürgetőbbé és döntő fontosságúvá válik. (...) Kötelességünk biztosítani állampolgáraink számára a biztonságot az Oroszország felől érkező valós fenyegetésekre való megfelelő reagálással” – fogalmazott az államfő.
A B9-ek egyeztetésén Novák Katalin is felszólal. A magyar köztársasági elnök bukaresti munkalátogatásának programjában kétoldalú megbeszélések is szerepelnek.
„Megérkeztem a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára, Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására” – írta a csúcstalálkozó kapcsán Facebook-bejegyzésében Novák Katalin.
Emlékeztetett, hogy a B9-ek – azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultációt hét éve Lengyelország és Románia kezdeményezte, hogy a NATO régiónkban lévő tagállamai egységes képviseletet kapjanak a szövetségben.
„A biztonság és a béke az első” – hangsúlyozta a magyar államfő. Novák Katalin pénteken felszólal a B9-konferencia plenáris ülésén, este pedig Klaus Johannis elnökkel lesz négyszemközti megbeszélése Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tudorel Toader volt alkotmánybíró szerint Nicușor Dan államfőnek konzultálnia kellett volna a parlamenti pártokkal, mielőtt Adrian Veșteát nevesítette miniszterelnök-jelöltnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetősége vasárnap 19 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt – tájékoztatott a párt sajtószóvivője, Cristian Seidler.
Adrian Veștea szerint miniszterelnök-jelölése nem fenyegetést, hanem felelősséget jelent a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára. Ezzel szemben Gheorghe Falcă PNL-s európai parlamenti képviselő vasárnap Veștea kizárását kérte a pártból.
Az RMDSZ vezetősége vasárnap 18 órakor kezdődő ülésén dönti el, hogy támogatja-e Adrian Veștea kijelölt kormányfőt – nyilatkozta Csoma Botond a Digi 24 televíziónak.
A Brassó Megyei Tanács elnökéből lett miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea több mint három évtizede tagja a PNL-nek, önkormányzati vezetőként és miniszterként is jelentős politikai tapasztalatot szerzett.
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Miután Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízatását, Nicușor Dan államfő Adrian Veșteát, Brassó Megye Tanácsának elnökét és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökét kérte fel kormányalakításra.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
Az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogram szerint a területi-közigazgatási reform a kormány ,,nulladik számú prioritása”, és előfeltétele annak, hogy a program többi fejezetében felvázoltak működjenek.
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!