Bukarest hatásköre túllépésével vádolja a kisebbségpolitikáját bíráló európai szaktestületet

Bukarest szerint a szakértői jelentésbe olyan ellenőrizetlen részleteket másoltak át különböző árnyékjelentésekből, amelyek nem a valóságot tükrözik. A román külügy mélységesen elégedetlen azzal, hogy Székelyföld létének román hatóságok általi tagadását a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogainak csorbításaként értelmezik a jelentés készítői. Bukarest szerint az „úgynevezett székelyföld", vagyis a Hargita, Kovászna és Maros tömbmagyar vidékeit magába foglaló „mesterséges, képzeletbeli” régió soha nem volt önálló történelmi, vagy közigazgatási régiója az országnak. A román kormány szerint az ET tanácsadói bizottsága a szegregáció híve, mivel a jelentés készítői úgymond az etnikai elszigetelődést támogatják azzal, hogy olyan oktatási intézmények létrehozását sürgeti, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak.

Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága múlt szerdán ismertette Romániáról készült jelentését Strasbourgban. A szakértői testület egyebek mellett aggodalmát fejezi ki az egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő gyűlöletkeltés miatt. A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit.