
Bukarest megkérdőjelezi az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi szaktestületének szakmaiságát, és hatásköre túllépésével vádolja a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságát (FCNM) – állapította meg a Maszol.ro hírportál.
2018. február 26., 21:032018. február 26., 21:03
2018. február 26., 22:272018. február 26., 22:27
A lap azt a dokumentumot szemlézte hétfőn, amelyet a román külügyminisztérium küldött az Európa Tanácsnak, miután a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testülete legfrissebb, múlt héten ismertetett jelentésében úgy értékelte: Romániának javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. A kolozsvári hírportál szerint a bukaresti külügy „szokatlanul éles hangnemű, vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzító” választ írt az FCNM jelentésére, amelyben azzal vádolja a szakértői testületet, hogy „obskúrus szándékoktól vezérelve" azt próbálja bizonygatni: Romániában semmibe veszik az emberi jogokat.
Válaszában a román külügy emlékeztetett: Románia elsőként ratifikálta 1995-ben a keretegyezményt, és jelentős jogalkotási intézkedésekkel, valamint anyagi ráfordításokkal bizonyította a kisebbségek védelme iránti elkötelezettségét. Az előrelépéseket az előző három jelentésében az ET szakértői bizottsága is méltányolta, ezért Bukarest érthetetlennek tartja, hogy a legfrissebb, negyedik jelentésben a testület a romániai kisebbségvédelemben történt jelentős visszalépésekről ír.
Bukarest szerint a szakértői jelentésbe olyan ellenőrizetlen részleteket másoltak át különböző árnyékjelentésekből, amelyek nem a valóságot tükrözik. A román külügy mélységesen elégedetlen azzal, hogy Székelyföld létének román hatóságok általi tagadását a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogainak csorbításaként értelmezik a jelentés készítői. Bukarest szerint az „úgynevezett székelyföld", vagyis a Hargita, Kovászna és Maros tömbmagyar vidékeit magába foglaló „mesterséges, képzeletbeli” régió soha nem volt önálló történelmi, vagy közigazgatási régiója az országnak. A román kormány szerint az ET tanácsadói bizottsága a szegregáció híve, mivel a jelentés készítői úgymond az etnikai elszigetelődést támogatják azzal, hogy olyan oktatási intézmények létrehozását sürgeti, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak.
Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága múlt szerdán ismertette Romániáról készült jelentését Strasbourgban. A szakértői testület egyebek mellett aggodalmát fejezi ki az egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő gyűlöletkeltés miatt. A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
szóljon hozzá!