Bukarest bekérette az orosz nagykövetet egy Margit hercegnőt bíráló Facebook-bejegyzés miatt

Fotó: Ambasda Rusiei în Romania

Bekérették a román külügyminisztériumba kedden Oroszország bukaresti nagykövetét, amiért kioktató hangnemű Facebook-bejegyzésben bírálta Margit hercegnőnek, a Román Korona Őrének Oroszországgal kapcsolatos „fóbiáit”.

MTI

2019. november 26., 22:222019. november 26., 22:22

2019. november 27., 01:032019. november 27., 01:03

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Margit hercegnő a királyi család leszármazottainak hagyományos diplomáciai fogadásán, a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt múlt csütörtökön a balti országok, Románia és Lengyelország között – a Molotov-Ribbentrop-paktum 80. évfordulója kapcsán – kinyilvánított szolidaritást méltatta, üdvözölte a NATO jelenlétének fokozását a balti térségben, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy vajon elégségesek-e az észak-atlanti szövetség erőfeszítései a Fekete-tenger – Románia és Ukrajna – térségében az „orosz fenyegetés” ellensúlyozására.

A két éve elhunyt I. Mihály egykori román király lánya, akit már nem koronáztak meg, hanem a Román Korona Őre címet viseli – úgy értékelte: Románia biztonságát fenyegeti, hogy az orosz katonai műveletek – Georgiában, Ukrajnában vagy a Közel-Keleten – a NATO déli szárnya térségében, Románia közvetlen közelében zajlanak.

Másnap a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán egy „sajtókommentárnak” nevezett bejegyzésben úgy értékelte: „túl bő kabátnak” bizonyult Margit hercegnő számára az „Eurázsia mintegy felére kiterjedő geostratégiai eszmefuttatás”.

Az orosz külképviselet „Margit asszonyként”, a „román trón őreként” emlegette a trónjától megfosztott egykori román király leányát, múlt századi román „rögeszméket”, illetve a NATO „oroszellenes propagandáját” idéző következtetéseit pedig „szánalmasan primitívnek” minősítette.

Az orosz nagykövetség ezután részletesen kifejtette a szíriai válsággal, az Iszlám Állammal, a Donyec-medencével és Georgiával kapcsolatos orosz álláspontot, a Krím félsziget annektálásával kapcsolatban pedig azzal érvelt, hogy az ott élők „demokratikus népszavazáson” dönthettek a térség hovatartozásáról, ami a Romániával 1917-18-ban egyesült Erdély, Bukovina, vagy Besszarábia esetében nem mondható el.

A bukaresti külügyi közlemény szerint Bogdan Aurescu tárcavezető utasítására kedden bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a külügyminisztériumba, ahol egy alacsonyabb rangú tisztségviselő közölte vele:

a román fél elfogadhatatlannak tartja az orosz külképviselet állásfoglalását,

és felhívta figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok megromlásának elkerülése végett tanúsítson „építő” magatartást, a történelemértékelést bízza az erre szakosodott intézményekre, és megnyilatkozásaiban tartsa magát a diplomáciai szokásjoghoz.

A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony azóta vált rendkívül fagyossá, mióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök „célpontnak” nyilvánította Romániát, az ország déli részén hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt, amelyek Moszkva szerint Oroszország biztonságát fenyegetik.