Fotó: Mediafax
2009. október 29., 09:122009. október 29., 09:12
Az elnök kedden este úgy vélte: ez vagy oly módon érhető el, hogy a parlament mandátumát meghosszabbítják egy évvel, vagy úgy, hogy az elnök hivatali idejét csökkentik ugyanennyivel.
Mint ismeretes, a 2003-as alkotmánymódosítás rögzítette, hogy az államfő mandátuma – francia mintára – ötéves legyen. Băsescu a Társadalmi Párbeszédcsoport (GDS) szervezettel folytatott megbeszélésen úgy nyilatkozott, a parlamenti és az államfőválasztás időpontjának szétválasztása rossz tapasztalatot hozott.
„Teljes tévedésben vagyunk, mivel az államfőválasztások alkalmával is a pártoké a főszerep” – mondta az elnök. – „Már az alkotmány nyomán is az a helyzet áll elő, hogy az államfő kijelöli a kormányfőt, erre a pártok teljes energiájukkal a jelöltjeiket támogatják. Vagy módosítani kell az alkotmányt, vagy mindkét intézmény mandátumát négy vagy öt évben kell megállapítani” – vélekedett az államfő.
Rámutatott, a parlamenti választásokat már csak azért is azonos időpontban kell megszervezni az államfőválasztással, mert az európai parlamenti választások miatt idén is túlzsúfolttá vált a politikai naptár. A helyzet megoldására az államfő „gyors alkotmánymódosítást” lát szükségesnek. Băsescu egyúttal úgy vélte, demagógia azt kérni egy államfőtől, hogy elfelejtse, melyik pártból érkezett.
| Beidézte tegnapra a képviselőház védelmi bizottsága Vasile Blaga ügyvezető belügyminisztert és Constantin Degeratu tábornokot, Traian Băsescu államfő volt védelmi tanácsadóját, miután kiszivárgott, hogy az államfő korábban állítólag szabad eltávozást ígért Omar Hajsszamnak, annak a szíriai üzletembernek, akiről kiderült, hogy köze volt három román újságíró iraki elrablásához. Az ügy annak kapcsán robbant ki, hogy korábban Marian Vanghelie, a Szociáldemokrata Párt bukaresti szervezetének elnöke arról beszélt: valakik rá akarták tenni a kezüket a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának archívumára, amelyben kompromittáló adatok találhatók az államfő kisebbik lányáról, az európai parlamenti mandátumot szerzett Elena Băsescuról. Azt is közölte, hogy az államfőről szóló iratok eltűntek az archívumból, kivéve egyet, amelyben a Hajsszam-ügyben való érintettségéről van szó. Ezt követően közölte a Gardianul című bukaresti napilap egy, Hajsszam és Degeratu közötti, 2005-ös párbeszéd hangfelvételének kivonatát, amelyben Hajsszam arról beszél: Băsescu azt ígérte neki, hogy haja szála sem fog görbülni. Ezt követően azonban Hajsszamot terrorizmus vádjával elítélték, ám máig tisztázatlan körülmények között sikerült elmenekülnie az országból. Băsescu cáfolta az érintettségét, mondván, kampányfogásról van szó, Blaga és Degeratu pedig nem jelent meg a védelmi bizottság tegnapi ülésén. |
„Az elnök erőfeszítéseket tesz, hogy kiegyensúlyozott legyen, mivel minden román elnöke, de nem kérhetik tőle, hogy elfelejtse azt a pártot, amely támogatta, és amelyben barátai vannak. Ez embertelen” – vélte az államfő, aki szerint az is demagógia, ha az elnöktől azt kérik, hogy politikailag semleges legyen.
Az államfő elnökválasztással kapcsolatos nézeteivel egyetértett Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy annak idején mindegyik párt, sőt maga Băsescu is egyetértett azzal, hogy ne egyszerre rendezzék a két választást.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnökválasztások kapcsán máris olyan a közhangulat, mintha parlamenti választás lenne, mivel közszájon forog, hogy az államfő megválasztását követően új kabinet lesz. Markó Béla ezért amellett szállt síkra, hogy csökkentsék ismét négy évre az államfői mandátumot.
Az alkotmánymódosításról megszólalt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség államfőjelöltje is, aki szerint az alaptörvényben rögzíteni kell, hogy az államfőnek figyelembe kell vennie a miniszterelnök kinevezésénél, hogy ki mögött áll a parlamenti többség. Szerinte ez a demokrácia alapszabálya, amit mindenkinek be kell tartania.
Mindezt annak kapcsán fejtette ki, hogy a GDS-sel folytatott eszmecsere során az államfő közölte: amennyiben az általa kijelölt Lucian Croitoru vezette kormány szerdán megbukik a parlamenti szavazáson, még a november 22-i elnökválasztás előtt új miniszterelnököt jelöl.
Kelemen egyébként tegnap Sepsiszentgyörgyön arról beszélt, Románia akkor lesz normális ország, ha egy magyar jelöltnek ugyanakkora esélye lesz az államfői tisztség elnyerésére, mint egy románnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok