Băsescu: többet ér a Moszkva által „einstandolt” román aranykincs, mint amiről tudnak – Medvegyev: a román nem is nemzet

– mutatott rá folytatta a volt román elnök. Băsescu azt is elmondta, hogy létezik egy dokumentum, amellyel a cári kormány az átadáskor garantálta ennek a kincsnek a szállítását, tárolását és visszaszolgáltatását, beleértve az aranytartalékot is.

„Sajnos az első világháború után jöttek a bolsevikok, és nem tartották be a szavukat, bár, mint mondtam, visszaszolgáltattak néhány műtárgyat” – tette hozzá Traian Băsescu. A volt államfő felidézte azt is, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt a kincsekről.

Az Európai Parlament csütörtökön Eugen Tomac, a Băsescu fémjelezte Népi Mozgalom Párt (PMP) kezdeményezésére fogadott el határozatot a témában. A romániai aranykincs Oroszország általi visszaszolgáltatásáról szóló állásfoglalás értelmében

„A Parlament sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország nem szolgáltatta vissza teljes mértékben nemzeti kincsét Romániának, ami a nemzetközi normák és szokásjog megsértésének minősül” – szögezte le az európai törvényhozó testület.

Orosz külügyi szóvivő: Románia így oldaná meg katasztrofális gazdasági problémáit

Minderre Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegramon úgy reagált: a kincsek visszaszolgáltatását követelő Románia Oroszország kárára akarja megoldani gazdasági problémáit. Románia évszázados „fantomadósságait” próbálja Oroszország vállára terhelni, hogy javítson nemzetgazdaságának katasztrofális állapotán – hangsúlyozta.

Azt állította, hogy

A Marija Zaharovát idéző Komszomolszkaja Pravda szerint 1949-ben Moszkva „szinte az összes adósságát elengedte Romániának a második világháborúban okozott pusztításért”. Az orosz kiadvány azt is írja, hogy 2022-ben Románia 4 milliárd eurót követelt Oroszországtól.

Dmitrij Medvegyev: a román nem nemzet

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken lényegesen hevesebben reagált az EU azon döntésére, hogy Románia kincseinek visszaadását kéri Oroszországtól, mondván, hogy „a románok nem is nemzet”, és hogy a kérés „arcátlanság” – írja a TASZSZ. „A románok, mint tudjuk, nem egy nemzet, hanem egy életforma. Úgy tűnt, hogy már semmi sem lephet meg minket. Az európai vezetők – idióták, gyengék, semmik. De nem, ismét okot adtak nekünk. Vissza akarják adni Románia aranyát” – írta Medvegyev a Facebook orosz megfelelőjének számító Vkontakte oldalán közzétett bejegyzésében.

Medvegyev szerint a „románok nem egy nemzet” idézet Alekszej Balabanov néhai rendező „Brat 2” (2000) című orosz filmjéből. Ugyanakkor a hagyomány Zsukov marsallnak, a második világháború egyik kiemelkedő szovjet tábornokának tulajdonítja. A volt orosz elnök és miniszterelnök posztjában azt is írja, hogy a szovjet kormány 1918-ban államosította Románia kincstárát Románia „rossz viselkedése” miatt, és hogy Bukarest ezt követően megtagadta, hogy „kifizesse adósságait” a „szovjet birodalom” felé.

„Nos, tényleg nem tudom, hogyan válaszoljak az ilyen arcátlanságra. Az EU 300 milliárd dollár értékű vagyont lopott el Oroszországtól, és követeli, hogy adják vissza Románia aranyát” – jegyezte meg Medvegyev, utalva az EU által befagyasztott orosz vagyonra. „Oroszul nincs mit mondani, csak annyit: menjetek a pokolba” – zárta pénteki üzenetét Medvegyev.

„Naftalinból előrángatott döglött macska”

A témát egyébként Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet még február elején „naftalinból előrángatott döglött macskaként” jellemezte. Megismételte a hivatalos orosz álláspontot, miszerint Oroszország nem tartozik Romániának semmivel, hanem éppen ellenkezőleg, elengedte Romániának az Oroszországgal szembeni adósságait, és felidézte, mit mondott Brezsnyev Ceauşescunak az 1960-as években.

– mondta Kuzmin.

A Moszkva és Bukarest közötti súrlódások ellenére Valeri Kuzmin fenntartja, hogy „senki sem vádolhatja Oroszországot a Romániával való kétoldalú kapcsolat szabotálásával”. A román aranytartalék ügye régóta vita tárgyát képezi Bukarest és Moszkva között. Az ügy az első világháborúig nyúlik vissza, amikor Románia felrúgva az addigi szövetséget, az Erdélyt neki ígérő antant oldalán 1916-ban belépett a háborúba, és betört Magyarország erdélyi területeire. Miután az osztrák-magyar és a német hadsereg ellentámadása nyomán nem csupán Magyarországról sikerült kiverni az idegen hadakat, hanem Bukarestet is elfoglalták,

Összesen 91,48 tonna aranyat szállítottak Moszkvába. A Lenin vezette bolsevikok azonban 1917 októberében puccsal átvették a hatalmat Oroszországban, és Romániával is megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat.

Bár 1935-ben, majd 1956-ban bizonyos tételeket a jó kétoldalú viszony megalapozása érdekében visszaadtak, ez az aranytartalékot nem érintette. Moszkva álláspontja szerint ugyanis a román hadsereg által a második világháborúban a Szovjetuniónak okozott kár jóvátétele fejében az arany őt illeti.

korábban írtuk

Bukaresti orosz nagykövet: a Moszkva jelentette fenyegetésről szóló kijelentés „katonai hisztériakeltés”

A „katonai hisztériát” szítani kívánó politikai vezetők nyomására tett kijelentések közé sorolja Valerij Kuzmin, Oroszország bukaresti nagykövete az új román vezérkari főnök múlt heti kijelentését.