Bukaresti orosz nagykövet: a Moszkva jelentette fenyegetésről szóló kijelentés „katonai hisztériakeltés”

Természetesen ők (a katonai parancsnokok – a szerk.) a pozíciójuk és a feladataik szempontjából a legjobb képességeik szerint végzik a feladatukat” – tette hozzá az orosz nagykövet.

korábban írtuk

Nők és férfiak egyaránt jelentkezhetnek majd önkéntes katonai szolgálatra

A védelmi minisztériumnál jelenleg kidolgozás alatt áll egy törvénymódosító tervezet, amely szerint bevezetik a négyhónapos önkéntes katonai szolgálatot a 18 és 35 év közötti nők és férfiak számára.

A diplomata azt is elmondta, hogy azok a nyugati vezetők, politikusok, európai parlamenti képviselők, katonatisztek, akik az orosz fenyegetésről nyilatkoznak, nyugdíjazásuk vagy megbízatásuk lejárta után jól fizető állásokat keresnek a hadiipari vállalatok, különböző alapítványok, agytrösztök, elemző és stratégiai tanulmányi központok élén.

Moszkva elfogadhatatlannak tartja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

Kuzmin arra is kitért: az orosz fél az év során nem egyszer jelezte a román hatóságoknak, hogy „a kijevi bűnöző neonáci rezsimnek nyújtott folyamatos katonai segítség elfogadhatatlan”.

– mutatott rá az Oroszországi Föderáció bukaresti diplomáciai képviselője.

korábban írtuk

Kelemen Hunor szerint sincs közvetlen háborús veszély, de azért maga sem optimista

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a katonai szolgálatról szóló vita természetes sorrendje az lett volna, ha a témát Románia elnöke veti fel, a parlamentben vitáznak róla, és a vezérkari főnöknek csak ez után kellett volna előállnia az érveivel.

Kuzmin hozzátette, hogy Oroszország részvétele nélkül nem képzelhető el az európai biztonsági rendszer, és kijelentette, hogy a nyugati országok által tett katonai előkészületek „az európai biztonsági és stabilitási rendszer tágabb perspektívájából nézve az ilyen rendszer valódi megerősítésének rovására irányuló tevékenységek”.

– mutatott rá Valerij Kuzmin nagykövet.

Mint arról beszámoltunk, Gheorghiță Vlad, a román hadsereg új vezérkari főnöke a múlt héten úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, más európai országokat is célba vesz, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk. Marcel Ciolacu kormányfő erre úgy reagált: az ország sosem volt nagyobb biztonságban, mint most, nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba keveredjen. Vlad az önkéntes sorkatonai szolgálat bevezetéséről szolgáló törvény elfogadását sürgetve beszélt az orosz fenyegetésről.

„Szó sem lehet a román aranytartalék visszaadásáról”

Románia és Oroszország kétoldalú kapcsolatai az ukrajnai háború nyomán tovább romlottak, olyannyira, hogy a politikai és diplomáciai párbeszéd gyakorlatilag befagyott – jelentette ki Valerij Kuzmin. A diplomata egyúttal nemtetszését fejezte ki

A nagykövet az első világháború idején Oroszországba szállított román nemzeti vagyon ügyét – amit „naftalinból előrángatott döglött macskaként” jellemzett – felvetve megismételte, hogy Oroszország nem tartozik Romániának semmivel, hanem éppen ellenkezőleg, elengedte Romániának az Oroszországgal szembeni adósságait, és felidézte, mit mondott Brezsnyev Ceauşescunak az 1960-as években.

– hangoztatta Kuzmin.

A Moszkva és Bukarest közötti súrlódások ellenére Valeri Kuzmin fenntartja, hogy „senki sem vádolhatja Oroszországot a Romániával való kétoldalú kapcsolat szabotálásával”.

A román aranytartalék ügye régóta vita tárgyát képezi Bukarest és Moszkva között. Az ügy az első világháborúig nyúlik vissza, amikor Románia felrúgva az addigi szövetséget, az Erdélyt neki ígérő antant oldalán belépett a háborúba, és betört Magyarország erdélyi területeire.

ahol Moszkvában, a kreml páncéltermében helyezték őket biztonságba. Összesen 91,48 tonna aranyat szállítottak Moszkvába.

A Lenin vezette bolsevikok azonban 1917 októberében puccsal átvették a hatalmat Oroszországban, és Romániával is megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat.

Bár 1935-ben, majd 1956-ban bizonyos tételeket a jó kétoldalú viszony megalapozása érdekében visszaadtak, ez az aranytartalékot nem érintette. Moszkva álláspontja szerint ugyanis a román hadsereg által a második világháborúban a Szovjetuniónak okozott kár jóvátétele fejében az arany őt illeti.