„Puszta nyilatkozat”: Iohannis megtámadta az alkotmánybíróságon a román Trianon-törvényt

A törvénytervezetet kidolgozó Titus Corlățean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora szerint a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus Iohannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát”. A román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Corlățean korábbi nyilatkozatában Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis június 4-ig nem hirdette ki, így az idei centenárium alkalmával nem volt hatályos a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.

Az MTI emlékeztet, Bogdan Aurescu jelenlegi külügyminiszter több alkalommal is az idei Trianon-centenáriumtól féltette a román–magyar kapcsolatokat. A tárcavezető legutóbb Szijjártó Péter május 26-i bukaresti látogatása alkalmával fejtette ki: a románok az – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlést tekintik igazán sorsdöntő, „elsődleges” történelmi eseménynek, míg június negyedikén „csak” a Gyulafehérváron kifejezett népakarat nemzetközi szentesítését ünneplik.

A jogszabály értelmében Romániában minden évben meg lehetne ünnepelni a trianoni szerződést. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken az ország nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A törvénytervezet indoklása úgy írja le a trianoni békeszerződést, mint a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszközt, amelyre a román–magyar kétoldalú kapcsolat épül. Az előterjesztés szerint a békeszerződés jogi értelemben „szentesítette Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történő visszatérését, megerősítve a régióban többségben élő románok politikai és állampolgári jogait”. A kezdeményezők leszögezik, hogy „a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható”.

Tavaly októberben egyébként Corlățean (aki korábban Románia külügyminisztere volt) a PSD-ből való kilépését is kilátásba helyezte amiatt, hogy az általa beterjesztett tervezet nyilvános vitáját párttársai távozásukkal – szerinte szándékosan – megakadályozták, és emiatt a felsőházban vita nélkül, hallgatólagosan ment át az előterjesztés.