„Ezen a népszavazáson senki sem győzött, de mindenkinek magába kell szállnia, természetesen az RMDSZ-nek is” – fogalmazott az alelnök, aki elsősorban a magyar választók távolmaradását tartotta figyelmeztető jelzésnek. Borbély szerint a szövetségnek mielőbb le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, hogy a tanulságokat a soron következő európai parlamenti, illetve általános választásokat megelőző kampány során már hasznosíthassa. Az RMDSZ alelnöke kijelentette, nem tart attól, hogy polarizálódik az erdélyi magyarság. A demokrácia velejárójának tartotta, hogy az RMDSZ-ben a kampány idején az üzenettel szembeni ellenvélemények is napvilágot láttak. „Nemcsak Eckstein-Kovács Péter vagy Toró T. Tibor volt más véleményen, hanem mások is, legfeljebb ők ketten voltak azok, akik a hivatalos RMDSZ-állásfoglalás megszületése után is hangoztatták véleményüket” – nyilatkozta a Krónikának Borbély László. Úgy vélte, benne van a pakliban, hogy az elkövetkezőkben az államelnök környezetében felerősödik a magyar tisztségviselők elleni bosszúhadjárat. „Fel kell készülnünk az embereink megvédésére. Kormányszinten már jeleztük a helyzet tarthatatlanságát, annál is inkább, hogy nemcsak magyarok, hanem más, nem Bãsescut támogató pártok tisztségviselői ellen is hasonló nyomásgyakorlás tapasztalható” – jelentette ki Borbély.
Elnémult politikusok
Az RMDSZ vezető politikusai egyébként tegnap délután mintha leléptek volna a földgömbről. Hiába próbáltuk a népszavazás magyar eredményeiről kérdezni őket. Markó Béla a kora délutáni órákban felvette a telefonját, de közölte, autót vezet Bukarest felé, és nem válaszolhat a kérdéseinkre. Mire megkérdezhettük volna, hány órakor hívhatnánk, meg is szakította a beszélgetést, és a későbbi hívásainkra már nem válaszolt. Hasonlóképpen járt el Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke is. Arra hivatkozva utasította el a válaszadást, hogy látogatóként kórházban tartózkodik. Nem tudta megmondani, hogy meddig tart a látogatás, a későbbi hívásainkra pedig már nem válaszolt. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, és Kelemen Hunor kampányfőnök, az ügyvezető elnöki tisztség várományosa sem válaszolt hívásainkra. Utóbbi a Transindex hírportálnak korábban azt közölte, csak a végleges választási eredmények ismeretében fejti ki a véleményét. Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke felvette a telefont, de csak mára ígért nyilatkozatot.
Markó Béla: elfordultak a politikától
Az RMDSZ vezetői egyébként a népszavazás óráiban Kolozsváron, az ügyvezető elnökség épületében tartózkodtak, ahol sajtóközpontot rendeztek be. A szövetségi elnök többször is megfordult az újságírók körében, de az első exit poll eredményekig csak általánosságokat fogalmazott meg. Nem sokkal az urnazárás után állt utoljára az újságírók elé, amikor még nem voltak ismertek a magyar többségű megyék szavazási eredményei. Markó Béla elgondolkodtatónak és aggasztónak nevezte az alacsony részvételi arányt. Kétféle értelmezését is adta annak, hogy a magyarság az átlagosnál kisebb arányban vett részt a népszavazáson. Ez szerinte egyrészt azt jelzi, hogy a magyar közösség nem tartja fontosnak a népszavazást, ugyanakkor azt is mutatja, hogy az államelnöki intézmény jelentős tekintélyvesztést szenvedett. E jelenség legfőbb okát az elnök abban látta, hogy az elvi vitát nélkülöző, mocskolódásig fajuló politikai küzdelem sokakat eltávolított a politikától. „Ez komoly figyelmeztetés mindannyiunk számára, mert azt bizonyítja, hogy a romániai társadalomnak más prioritásai vannak” – szögezte le. Véleménye szerint a népszavazás legfőbb tanulsága, hogy az államelnöknek változtatnia kell magatartásán, a politikai pártoknak pedig együtt kell működniük annak érdekében, hogy a politikai viszálykodást és a „hamis prioritásokat” félretéve, a társadalom valós gondjaival, az ország valós prioritásaival foglalkozzanak. Utóbbiak sorában az uniós csatlakozással kapcsolatos azonnali teendőket, az uniós forrásfelhasználás növelését, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás átfogó reformját és a decentralizációt említette.
A legtöbb időre Nagy Zsolt „merészkedett” az újságírók körébe. A távközlési miniszter kitérő választ adott az urnazárás után feltett kérdésünkre, mely szerint számít-e a felfüggesztésre, ha Bãsescu visszatér a Cotroceni-palotába. „Ez foglalkoztat most a legkevésbé” – jegyezte meg a miniszter, majd hozzátette, nem ragaszkodik foggal-körömmel a tisztséghez.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.