„Ezen a népszavazáson senki sem győzött, de mindenkinek magába kell szállnia, természetesen az RMDSZ-nek is” – fogalmazott az alelnök, aki elsősorban a magyar választók távolmaradását tartotta figyelmeztető jelzésnek. Borbély szerint a szövetségnek mielőbb le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, hogy a tanulságokat a soron következő európai parlamenti, illetve általános választásokat megelőző kampány során már hasznosíthassa. Az RMDSZ alelnöke kijelentette, nem tart attól, hogy polarizálódik az erdélyi magyarság. A demokrácia velejárójának tartotta, hogy az RMDSZ-ben a kampány idején az üzenettel szembeni ellenvélemények is napvilágot láttak. „Nemcsak Eckstein-Kovács Péter vagy Toró T. Tibor volt más véleményen, hanem mások is, legfeljebb ők ketten voltak azok, akik a hivatalos RMDSZ-állásfoglalás megszületése után is hangoztatták véleményüket” – nyilatkozta a Krónikának Borbély László. Úgy vélte, benne van a pakliban, hogy az elkövetkezőkben az államelnök környezetében felerősödik a magyar tisztségviselők elleni bosszúhadjárat. „Fel kell készülnünk az embereink megvédésére. Kormányszinten már jeleztük a helyzet tarthatatlanságát, annál is inkább, hogy nemcsak magyarok, hanem más, nem Bãsescut támogató pártok tisztségviselői ellen is hasonló nyomásgyakorlás tapasztalható” – jelentette ki Borbély.
Elnémult politikusok
Az RMDSZ vezető politikusai egyébként tegnap délután mintha leléptek volna a földgömbről. Hiába próbáltuk a népszavazás magyar eredményeiről kérdezni őket. Markó Béla a kora délutáni órákban felvette a telefonját, de közölte, autót vezet Bukarest felé, és nem válaszolhat a kérdéseinkre. Mire megkérdezhettük volna, hány órakor hívhatnánk, meg is szakította a beszélgetést, és a későbbi hívásainkra már nem válaszolt. Hasonlóképpen járt el Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke is. Arra hivatkozva utasította el a válaszadást, hogy látogatóként kórházban tartózkodik. Nem tudta megmondani, hogy meddig tart a látogatás, a későbbi hívásainkra pedig már nem válaszolt. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, és Kelemen Hunor kampányfőnök, az ügyvezető elnöki tisztség várományosa sem válaszolt hívásainkra. Utóbbi a Transindex hírportálnak korábban azt közölte, csak a végleges választási eredmények ismeretében fejti ki a véleményét. Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke felvette a telefont, de csak mára ígért nyilatkozatot.
Markó Béla: elfordultak a politikától
Az RMDSZ vezetői egyébként a népszavazás óráiban Kolozsváron, az ügyvezető elnökség épületében tartózkodtak, ahol sajtóközpontot rendeztek be. A szövetségi elnök többször is megfordult az újságírók körében, de az első exit poll eredményekig csak általánosságokat fogalmazott meg. Nem sokkal az urnazárás után állt utoljára az újságírók elé, amikor még nem voltak ismertek a magyar többségű megyék szavazási eredményei. Markó Béla elgondolkodtatónak és aggasztónak nevezte az alacsony részvételi arányt. Kétféle értelmezését is adta annak, hogy a magyarság az átlagosnál kisebb arányban vett részt a népszavazáson. Ez szerinte egyrészt azt jelzi, hogy a magyar közösség nem tartja fontosnak a népszavazást, ugyanakkor azt is mutatja, hogy az államelnöki intézmény jelentős tekintélyvesztést szenvedett. E jelenség legfőbb okát az elnök abban látta, hogy az elvi vitát nélkülöző, mocskolódásig fajuló politikai küzdelem sokakat eltávolított a politikától. „Ez komoly figyelmeztetés mindannyiunk számára, mert azt bizonyítja, hogy a romániai társadalomnak más prioritásai vannak” – szögezte le. Véleménye szerint a népszavazás legfőbb tanulsága, hogy az államelnöknek változtatnia kell magatartásán, a politikai pártoknak pedig együtt kell működniük annak érdekében, hogy a politikai viszálykodást és a „hamis prioritásokat” félretéve, a társadalom valós gondjaival, az ország valós prioritásaival foglalkozzanak. Utóbbiak sorában az uniós csatlakozással kapcsolatos azonnali teendőket, az uniós forrásfelhasználás növelését, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás átfogó reformját és a decentralizációt említette.
A legtöbb időre Nagy Zsolt „merészkedett” az újságírók körébe. A távközlési miniszter kitérő választ adott az urnazárás után feltett kérdésünkre, mely szerint számít-e a felfüggesztésre, ha Bãsescu visszatér a Cotroceni-palotába. „Ez foglalkoztat most a legkevésbé” – jegyezte meg a miniszter, majd hozzátette, nem ragaszkodik foggal-körömmel a tisztséghez.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.