Bolojan: a bírák és ügyészek átlagos nyugdíja a tízszerese az országosnak, ezen változtatni kell

– mondta Bolojan.

korábban írtuk

A CSM megerősítette, hogy nem született megállapodás a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Megerősítette csütörtökön a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), hogy nem sikerült egyezségre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak kapcsán a Cotroceni-palotában folytatott előző napi tárgyalásokon.

Bolojan elmagyarázta, hogy a reform két tényezőt érint.

„Minél rövidebb ez az átmeneti időszak, annál gyorsabb a korrekció. Természetesen ez bizonyos egyenlőtlenségeket eredményez, mert egyesek bizonyos korban vonulnak nyugdíjba, míg mások sokkal később” – magyarázta a miniszterelnök.

Minél hosszabb az időszak, annál később érezhetőek a korrekció hatásai. De a rendszerben kevesebb lenne a feszültség – jegyezte meg.

A kormány által támogatott törvényjavaslatban a nyugdíjat összehasonlítják az európai adatokkal és az utolsó nettó fizetéssel.

korábban írtuk

Csoma a bírák és ügyészek nyugdíjköveteléséről: túlzás és nem méltányos

Túlzónak tartja a bíráknak és ügyészeknek a nyugdíjuk összegével kapcsolatos követeléseit Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

„Vegyük figyelembe, hogy ma, mivel gyakorlatilag a bruttó fizetés 80 százalékát teszi ki, de nem haladja meg az utolsó fizetést, a nyugdíj megegyezik az utolsó fizetéssel” – mondta Bolojan.

Ez méltányosság kérdése, a bírák nyugdíja és a romániai átlagnyugdíj közötti különbségek kérdése, a társadalmi megfizethetőség kérdése – hívta fel a figyelmet.

„Ebben a kérdésben például nem született megállapodás” – mondta Bolojan, utalva a bírákkal és ügyészekkel folytatott megbeszélésekre.

korábban írtuk

Különleges nyugdíjak: eredménytelenül ért véget az újabb koalíciós egyeztetés

Érdemi eredmény nélkül zárult a Nicușor Dan államfő által a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak ügyében szerda délutánra összehívott koalíciós egyeztetés, amelyen az igazságszolgáltatás képviselői is részt vettek.

Bolojan figyelmeztetett, hogy

mivel tíz év múlva, amikor az 1968 és 1970 között született generáció nyugdíjba vonul, közel 500 000 fővel többen lesznek a nyugdíjrendszerben.

„Vegyük figyelembe, hogy utánuk sokkal kevesebben jönnek, 200 000-300 000 ember. 15-20 év múlva 150 000 18 éves ember lép be az aktív népességbe” – mondta a miniszterelnök.

„Ha nem hozunk intézkedéseket ezeknek a dolgoknak a mielőbbi orvoslására, akkor gyakorlatilag Románia jövőjét kockáztatjuk az elkövetkező években” – figyelmeztetett Bolojan.

Mint arról beszámoltunk, Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön elmondta: információi szerint a bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené, „ez pedig nem méltányos”.

A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70–75 százaléka lenne.

Bolojan kifejtette, hogy a különleges nyugdíjak és az alacsony nyugdíjkorhatár komoly problémát jelentenek Románia gazdaságának és szociális rendszerének.

– mondta Bolojan.

A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az 55 és 64 év közötti román állampolgárok csupán 53 százaléka aktív a munkaerőpiacon, ami Romániát Olaszország után a második utolsó helyre teszi Európában.

„Ha több pénzt akarunk az állami költségvetésben az egészségügyre, az oktatásra és a beruházásokra fordítani, ezt a pénzt csak azoktól lehet beszedni, akik Romániában dolgoznak, nem pedig azoktól, akik nem dolgoznak” – magyarázta a miniszterelnök.

„A nyugdíjkorhatárt a standard korhatárra kell emelnünk, a lehető legtöbb korai nyugdíjazási lehetőséget meg kell szüntetnünk, és csökkentenünk kell azokat a kiskapukat, amelyek révén különböző technikákkal az orvosi igazolásokkal olyan rokkantsági nyugdíjba kerülhet az ember, amely nem tartozik a betegségi vagy rokkantsági ellátás hatálya alá” – magyarázta a miniszterelnök.