
Figyelmeztet. Bolojan szerint tarthatatlan, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjának átlagos összege mintegy 5000 euró
Fotó: Gov.ro
A bírák és ügyészek átlagos nyugdíja közel 5000 euró, míg Romániában az átlagos nyugdíj 550-600 euró – mutatott rá Ilie Bolojan miniszterelnök, ezzel illusztrálva, miért szükséges az igazságszolgáltatási nyugdíjrendszer reformja.
2025. november 14., 08:202025. november 14., 08:20
„Kérem, vegyék figyelembe, hogy a bírók és ügyészek átlagos nyugdíja ma közel 5000 euró. Vegyék figyelembe, hogy Romániában az átlagos nyugdíj ma 550-600 euró” – mondta Bolojan csütörtök este az Euronews-nak.
– mondta Bolojan.

Megerősítette csütörtökön a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), hogy nem sikerült egyezségre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak kapcsán a Cotroceni-palotában folytatott előző napi tárgyalásokon.
Bolojan elmagyarázta, hogy a reform két tényezőt érint.
„Minél rövidebb ez az átmeneti időszak, annál gyorsabb a korrekció. Természetesen ez bizonyos egyenlőtlenségeket eredményez, mert egyesek bizonyos korban vonulnak nyugdíjba, míg mások sokkal később” – magyarázta a miniszterelnök.
Minél hosszabb az időszak, annál később érezhetőek a korrekció hatásai. De a rendszerben kevesebb lenne a feszültség – jegyezte meg.
A kormány által támogatott törvényjavaslatban a nyugdíjat összehasonlítják az európai adatokkal és az utolsó nettó fizetéssel.

Túlzónak tartja a bíráknak és ügyészeknek a nyugdíjuk összegével kapcsolatos követeléseit Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
„Vegyük figyelembe, hogy ma, mivel gyakorlatilag a bruttó fizetés 80 százalékát teszi ki, de nem haladja meg az utolsó fizetést, a nyugdíj megegyezik az utolsó fizetéssel” – mondta Bolojan.
Ez méltányosság kérdése, a bírák nyugdíja és a romániai átlagnyugdíj közötti különbségek kérdése, a társadalmi megfizethetőség kérdése – hívta fel a figyelmet.
„Ebben a kérdésben például nem született megállapodás” – mondta Bolojan, utalva a bírákkal és ügyészekkel folytatott megbeszélésekre.

Érdemi eredmény nélkül zárult a Nicușor Dan államfő által a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak ügyében szerda délutánra összehívott koalíciós egyeztetés, amelyen az igazságszolgáltatás képviselői is részt vettek.
Bolojan figyelmeztetett, hogy
mivel tíz év múlva, amikor az 1968 és 1970 között született generáció nyugdíjba vonul, közel 500 000 fővel többen lesznek a nyugdíjrendszerben.
„Vegyük figyelembe, hogy utánuk sokkal kevesebben jönnek, 200 000-300 000 ember. 15-20 év múlva 150 000 18 éves ember lép be az aktív népességbe” – mondta a miniszterelnök.
„Ha nem hozunk intézkedéseket ezeknek a dolgoknak a mielőbbi orvoslására, akkor gyakorlatilag Románia jövőjét kockáztatjuk az elkövetkező években” – figyelmeztetett Bolojan.
Mint arról beszámoltunk, Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön elmondta: információi szerint a bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené, „ez pedig nem méltányos”.
A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70–75 százaléka lenne.
Bolojan kifejtette, hogy a különleges nyugdíjak és az alacsony nyugdíjkorhatár komoly problémát jelentenek Románia gazdaságának és szociális rendszerének.
– mondta Bolojan.
A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az 55 és 64 év közötti román állampolgárok csupán 53 százaléka aktív a munkaerőpiacon, ami Romániát Olaszország után a második utolsó helyre teszi Európában.
„Ha több pénzt akarunk az állami költségvetésben az egészségügyre, az oktatásra és a beruházásokra fordítani, ezt a pénzt csak azoktól lehet beszedni, akik Romániában dolgoznak, nem pedig azoktól, akik nem dolgoznak” – magyarázta a miniszterelnök.
„A nyugdíjkorhatárt a standard korhatárra kell emelnünk, a lehető legtöbb korai nyugdíjazási lehetőséget meg kell szüntetnünk, és csökkentenünk kell azokat a kiskapukat, amelyek révén különböző technikákkal az orvosi igazolásokkal olyan rokkantsági nyugdíjba kerülhet az ember, amely nem tartozik a betegségi vagy rokkantsági ellátás hatálya alá” – magyarázta a miniszterelnök.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
szóljon hozzá!