
Fotó: Facebook/Consiliul Superior al Magistraturii
Ismét olajozottan működött a kormánypártok–RMDSZ-szavazógépezet: a szenátus nagy többséggel megszavazta az igazságszolgáltatási tanács működését érintő módosításokat.
2017. december 21., 17:182017. december 21., 17:18
2017. december 21., 17:202017. december 21., 17:20
A bírák és ügyészek jogállását, valamint az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítása után a szenátus csütörtökön botrányoktól sem mentes ülésen megszavazta a harmadik, igazságügyet érintő törvénymódosítást is:
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a vita előtt azt kérte, hogy vegyék le a napirendről a módosításokat, azonban a többség ezt – hasonlóan a korábbi módosításokhoz – leszavazta. A végszavazás alatt aztán az USR szenátorai füttykoncerttel tiltakoztak.
A vita előtt Radu Mihail USR-es szenátor arra figyelmeztetett, a módosítások miatt az EU Lengyelországhoz hasonlóan szankcionálhatja Romániát.

Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.
Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus és a kisebbik koalíciós párt ALDE elnöke válaszul kijelentette: Lengyelország elismerést érdemel, mivel tiszteli saját szuverenitását és függetlenségét. Válaszul Traian Băsescu volt államfő, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke arról beszélt: Románia az EU-csatlakozás óta már nem a szó klasszikus értelmében vett szuverén ország.
A módosítások értelmében az igazságügyi felügyelet a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő CSM keretén belül működő önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény. A bizottság által elfogadott egyik módosítás szerint a CSM plénumának és részlegeinek napirendjét, valamint határozat tervezeteit három nappal az ülés előtt közzé kell tenni az intézmény honlapján.
Bírálta a koalíciót és az RMDSZ-t Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is, aki szerint az igazságügyi módosítások azt jelzik, hogy Romániában „beteg” a demokrácia, és szomorúnak nevezte a napot, amelyen lezárult az igazságügyi rendszer módosítása. Úgy vélte, a parlamenti többség akciói aláássák a jogállamot Romániában, és politikai befolyás alá helyezik az igazságszolgáltatást, márpedig a gyenge igazságszolgáltatás nagyobb korrupciót eredményez. Egyben mélységes sajnálatát fejezte ki, amiért az RMDSZ, amely az EPP tagpártja, támogatta a szocialista kormányt.

Veszélyben van a romániai igazságszolgáltatás függetlensége az igazságügyi törvények módosítása miatt az Európai Néppárt (EPP) szerint, amely egyúttal elmarasztalta az RMDSZ-t a bukaresti kormánykoalíció kezdeményezéseinek támogatása miatt.
Ez azt jelenti, hogy hatástalan volt Kelemen Hunor néhány napja Daulnak küldött levele, amelyben a módosítások szükségességét ecsetelte.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője egyébként szerdán este közleményben indokolta meg, miért szavazta meg szerdán a szövetség az igazságügy működéséről szóló törvény módosításait is.

Újabb igazságügyi törvénymódosítást fogadott el szerdán a szenátus: a felsőház az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló, 2004/304-es törvény módosító tervezetet is megszavazta.
„Az igazságügy működését szabályozó törvény módosításai három fontos elvet követnek. Egyrészt a visszaélések elkerüléséért erősítik a kinevezések átláthatóságát, versenyvizsgát vezetnek be több igazságügyi intézmény esetében. Ugyanakkor a szakmaiságot helyezik előtérbe azáltal, hogy szigorúbb feltételeket szabnak egyes tisztségek betöltésére. 27 év után végre megvalósul a vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya is a tárgyalóteremben” – nyilatkozta a közlemény szerint Cseke Attila.
Kihagyná az államfőt a kinevezésekből a PSD
Kivonná az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt egyik képviselője. Cătălin Rădulescu olyan törvénymódosító javaslatot terjesztett be, amely értelmében a legfőbb ügyészt, a korrupcióellenes, illetve a szervezett bűnözés elleni ügyészség főügyészét, valamint a legfelsőbb bíróság elnökét a szenátus nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyásával. A párt 40 honatyája által aláírt tervezet indoklása szerint azért a szenátus jogosult a kinevezésre, mert a választópolgárok felhatalmazását bírja. Mint ismeretes, Tudorel Toader igazságügy-miniszter korábban hasonló tervezetet dolgozott ki, ezt azonban végül a parlament elvetette.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
szóljon hozzá!