
A nemzeti Liberális párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) összefogása nyomán létrejött Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) a választott helyi elöljárók pártváltását lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet miatt nyújt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, mivel azt a választások elcsalására tett kísérletként értékeli – jelentette ki hétfőn Klaus Johannis, a PNL elnöke, az ACL államfőjelöltje.
2014. szeptember 01., 17:572014. szeptember 01., 17:57
Mint arról beszámoltunk, Johannis még vasárnap közölte, hogy a szeptember elsején kezdődő őszi parlamenti ülésszakban bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen.
„Az indítványt a közeljövőben dolgozzuk ki, mivel megálljt akarunk parancsolni a kormány visszaéléseinek” – szögezte le Johannis az ACL vezetőségének hétfő délelőtti ülését követően. Johannis azért is bírálta a kormányt, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára túl kevés szavazóhelyiséget hoznak létre.
Az ACL parlamenti terveiről szólva Vasile Blaga, a PDL elnöke elmondta, kezdeményezni fogják az amnesztiatörvény napirendre tűzését, és szeretnék eltöröltetni az üzemanyagok eytra jövedéki adóját, valamint az oszlopadót.
Az elöljárók mandátumvesztés nélküli pártváltását 45 napig lehetővé tevő, csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelet ellen egyébként vasárnap tiltakozó megmozdulások kezdődtek. Vasárnap este Bukarestben az Egyetem téren mintegy kétszáz – zömmel fiatal – tüntető gyülekezett, a rendelet azonnali visszavonását követelve. A tiltakozók közül többen a verespataki ciános aranykitermelés ellen létrejött Mentsétek meg Verespatakot! kampány pólóját viselték.
Az egyik szónok hangosbemondón keresztül közölte a tüntetők követeléseit. Ezek első és legfontosabb pontja a vitatott sürgősségi rendelet azonnali visszavonása. Emellett arra szólították a jelentősebb pártokat, hogy írjanak alá egy országos paktumot a politikai migráció ellen, amelyben vállalják, hogy nem vesznek fel más pártból kilépett polgármestereket és honatyákat a tagjaik sorába, valamint egy olyan jogszabályt követeltek, amely megkönnyíti a polgárok számára a polgármesterek visszahívását, amennyiben elégedetlenek azok teljesítményével.
A tüntetők szerint a rendelet nagyon veszélyes és abnormális, mivel gyakorlatilag felfüggeszti a vonatkozó törvény hatályát, ugyanakkor az a tény, hogy nem sokkal a választások előtt fogadta el a kormány, akár jó jelnek is tekinthető, mivel azt jelzi, hogy fél valamitől.
Kolozsvár Főterén mintegy negyvenen tüntettek a rendelet ellen, a Ponta-kormány lemondását követelve, a rendeletet ugyanis a demokrácia brutális megsértéseként értékelték.
Mint arról beszámoltunk, a rendeletet Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére fogadta el a kormány. Dragnea azzal indokolta a tervet, hogy az új pártok megjelenésével, az USL felbomlásával és a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) megalakulásával átrendeződött a politikai térkép, és számos önkormányzatban felborultak az erőviszonyok.
A türelmi idő, amit most a választott elöljárók rendelkezésére bocsátanak, hogy eldöntsék, melyik pártban akarnak tovább politizálni, az ily módon előállt határozatképtelenséget szüntetné meg. Dragnea csütörtökön az indokok között azt is felhozta, hogy a működésképtelen önkormányzatokban számos európai uniós fejlesztési projekt elakadt.
Az ellenzék viszont perrel fenyegeti a kormányfőt, a tervezetet a demokrácia elleni támadásnak tartja, és azzal érvel: a PSD célja a rendelettel az, hogy zsarolás vagy ígérgetés útján magához édesgesse az ellenzéki polgármestereket.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!