Besúgó volt Frunda György?

Mindez megerősíti több bukaresti történész véleményét az elmúlt időszakban megkezdett átvilágítási hullámról: az 1989 karácsonyán kivégzett Nicolae Ceauºescu exdiktátor titkosszolgálata saját besúgóit is megfigyelte, vagyis az üldözöttek nem feltétlenül voltak a rendszer áldozatai. Frunda – aki egyben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése romániai delegációjának elnöki tisztségét is betölti – azonban tagadja, hogy a Szekuritáté tisztje vagy informátora volt.
„1988-ban és 1989-ben vagy háromszor hívtak be a Szekuritátéra. Tudomásom szerint csak megfigyelési dossziém van, amelynek áttanulmányozását korábban azzal az indokkal tagadta meg tőlem az átvilágítóbizottság, hogy jelenleg is aktív hírszerző tisztek szerepelnek benne” – nyilatkozta az RMDSZ szenátora, akinek görögországi nyaralását zavarták meg a bukaresti vádak.
Amint arról beszámoltunk, az Evenimentul zilei napokkal ezelőtt a szövetség három másik vezetőjéről, Markó Béla elnökről, Verestóy Attila szenátorról és Borbély László területrendezési miniszterről szellőztette meg, hogy a bukaresti átvilágítóbizottság látószögébe kerültek szekuritátés dossziéik titkosságának feloldása nyomán. Időközben kiderült, hogy Borbély nem szerepel az átvilágítandók között, Markó és Verestóy esetében viszont bebizonyosodott: írtak nyilatkozatot a kommunista titkosszolgálatnak. Az érintettek szerint azonban a kihallgatási jegyzőkönyvként írt nyilatkozatok nem jelentik azt, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytattak.
Az ugyancsak a napokban „bemártott” Mona Muscã liberális képviselő tegnap bevallotta: temesvári kezdő tanárként 1977-ben besúgói nyilatkozatot írt alá a titkosszolgálatnál. Ebben a volt művelődésügyi miniszter vállalta, hogy rendszeresen jelent a Bega-parti városban tanuló külföldi egyetemistákról. Muscã közölte: mindezt abban a hiszemben tette, hogy hazája nemzetbiztonságát szolgálja, tartótisztjének, Eugen Lãcãtiºnek ugyanis ezzel sikerült rábírnia. „A tiszt azt állította, hogy egyetemisták is lehetnek külföldi titkosszolgálatok ügynökei” – számolt be Muscã arról, hogy miért írta alá a nyilatkozatot. Az egyezség értelmében a jelentéseket Dana fedőnéven kellett elküldenie a titkosszolgálatnak. A liberális képviselő elmondta: az együttműködést egy évvel később megszakították. „Nem hiszem, hogy tetteim politikai rendőrségi tevékenységnek tekinthetők, és nem irányultak ismerősök, rokonok vagy szomszédok ellen” – tette hozzá a volt művelődésügyi miniszter.
Ugyancsak beismerő nyilatkozatot tett Alin Teodorescu szociáldemokrata képviselő. A politikus nyilatkozatokat írt a Szekuritáténak, hangsúlyozta azonban, hogy nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője elmondta: 1988 júliusa és augusztusa folyamán mintegy 150 oldalas jelentést írt, amely saját tevékenységéről, valamint a Silviu Brucannal és Alexandru Paleologuval való találkozásairól szól. Teodorescu beszámolt arról, hogy abban az időben több házkutatást is tartottak lakásán a Szekuritáté emberei.
A bukaresti sajtóban eközben egyre több politikusról jelennek meg olyan információk, melyek szerint együttműködött a Szekuritátéval. Ugyancsak tegnap Cristian Rãdulescuról, a Demokrata Párt képviselőházi frakcióvezetőjéről állította az Evenimentul zilei, hogy Frundához hasonlóan hálózati dossziéval rendelkezik. A cikkíró tudni véli, hogy Rãdulescu éppen szekusmúltjának kiderítése miatti félelmében szorgalmazta: Corneliu Turianu kerüljön a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) élére. Puiu Haºotti és Mircea Coºea liberális politikusról, valamint Marian Jean Marinescu demokrata képviselőről a lap úgy tudja, megfigyelési dossziéjuk abban a 29-es csoportban van, amely már eljutott a CNSAS-hez, miután döntöttek titkosságuk feloldásáról.


Ostromolják a CNSAS-t
A sok kérés miatt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alkalmazottai nehezen tudnak megbirkózni feladatukkal. Jelenleg ugyanis 150 alkalmazottja van az átvilágítási tanácsnak, ennek a személyzetnek kell megbirkóznia a beérkezett több mint nyolcvanezer átvilágítási kérelemmel. Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője bejelentette, hogy ősszel újabb 90 személyt alkalmaznak. A gondoknak azonban ez az intézkedés sem vet véget: a székház ugyanis alkalmatlan arra, hogy kétszáznál többen dolgozzanak, hiszen így is túlzsúfoltak az irodák. Krónika