Băsescu: nincs párhuzam Ukrajna és a Székelyföld között

A román államfő erről a Népi Mozgalom Alapítvány által az ország európai uniós prioritásai témájában vasárnap Iaşiban rendezett fórumon beszélt. A hallgatóság soraiból érkezett kérdésre válaszolva Băsescu leszögezte, a bukaresti hivatalos diskurzus az EU-n belüli egyesülésről beszél, így fel sem merül a Székelyföld autonómiája.

Az államfő szerint Ukrajnában és az egykori Jugoszláviában egyaránt a nacionalizmus és a korrupció vezetett háborúhoz. „Nincs összefüggés a Moldovai Köztársaság és Románia közeledése, illetve egyesek szeparatista szándékai között. Elég sűrűn járok Hargita és Kovászna megyében, az ottani lakosságnak pedig nincs kedve viszályra, szeparatizmusra, elszigetelődésre. Ez csak a politikusok megközelítése. Én nem riadok meg ettől, még ha sokszor zavar is bennünket az, ahogy a magyarok megülik nemzeti ünnepeiket” – idézte az Agerpres hírügynökség Băsescut.

Emil Boc volt kormányfő, Kolozsvár polgármestere ugyanezen a fórumon úgy vélekedett, NATO-tagállamként Románia olyan biztonsági garanciáknak örvend, amelyekre a történelem folyamán soha. „Tagja vagyunk az EU-nak is, az alkotmány pedig nem képezi alku tárgyát. A megoldás a békés együttélésben, a kölcsönös tiszteletben, a toleranciában rejlik, éppen ezért az Ukrajnában dúló események nem jelentehetnek veszélyt Romániára” – jelentette ki Boc.

Közben a kijevi hatóságok továbbra sem tudnak napirendre térni Orbán Viktor autonómiakijelentése fölött. Az ukrán külügyminisztérium szombati állásfoglalásában helytelennek és igazságtalannak minősítette a magyar kormányfő szavait, miszerint a Kárpát-medencében élő magyarokat – beleértve a 200 ezres kárpátaljai magyar közösséget – megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia.

A kijevi tárca – amely korábban az ügyben bekérette Magyarország nagykövetét – abban az összefüggésben bírálta Orbán nyilatkozatát, hogy „Ukrajnát agresszió éri Oroszország részéről, amely megpróbál területeket kiszakítani az országból”. A külügyminisztérium emlékeztet, hogy a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága Ukrajna alkotmányába ütközik, majd leszögezi, hogy a magyar kisebbség „számos jognak örvend a kultúra és az oktatás terén”, például lehetősége van anyanyelven tanulni.

„Az ukrajnai magyar kisebbség jogait a jövőben is tiszteletben tartjuk, az európai és a nemzeti normák alapján. Éppen ezért a magyar kormányfő politikai retorikája alaptalan” – idézi az Ukrinform hírügynökség a minisztérium közleményét. Orbán Viktor egyébként ismét kiállt a kárpátaljai magyarok autonómiája mellett. A miniszterelnök pénteken az M1 Az este című műsorában kifejtette: „mi egy stabil és demokratikus Ukrajnában vagyunk érdekeltek (...), márpedig se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek, nemzeti közösségeknek, köztük a magyar közösségnek azt, ami őket megilleti. Vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogokat és az autonómiát.\"

Hozzátette, az autonómia jogintézményének Európában számos megvalósítása létezik, és „majd a kárpátaljai magyarok meg fogják mondani, hogy az autonómia széles és színes világán belül melyik konkrét jogintézmény mellett törnek lándzsát”.

„De akármelyik mellett is törnek majd lándzsát, tudniuk kell nekik is meg az ukránoknak is, hogy a magyar állam teljes súlyával ott van a kárpátaljai magyarok autonómiaigénye mögött” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint mivel most áll fel az új Ukrajna, most kell elmondani az elvárásokat. Orbán azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy az Ukrajna területi szuverenitását megsértő orosz akció ügyében Budapestnek Ukrajnát kell támogatnia. Rostás Szabolcs