Moldova ősi román föld – jelentette ki Traian Băsescu államfő szombaton Nagykárolyban a román hadsereg napja alkalmából tartott rendezvényen.
2014. október 26., 16:432014. október 26., 16:43
„Mandátumom lejártának közeledtével veszem magamnak a bátorságot, hogy kimondjam: nagyon keveset beszélünk a második világháború kezdetéről. Ott is estek el a politikusok parancsát teljesítő román katonák. És sohasem győz meg senki arról, hogy a Pruton való átkelés történelmi hiba volt” – mondta az elnök annak kapcsán, hogy a román hadsereg 1941-ben megszállta a Prut folyótól keletre fekvő területeket.
Băsescu hozzátette: a Dnyeszter átlépése talán már vitatható, de a román hadsereg hagyományosan az ország területét védte, „a Prut és Dnyeszter közötti terület pedig román föld volt és az is marad.”
Mint ismeretes, Románia 1940 júniusában, a Szovjetuniótól kapott ultimátum nyomán harc nélkül átadta az 1918-ban megszerzett Besszarábiát, Bukovinát és a Herţa-vidéket. 1941. június 22-én azonban Románia a náci Németországgal szövetségben támadást indított a Szovjetunió ellen, és ismét elfoglalta a kérdéses területeket, ahol a román csapatok vérengzéseket rendeztek az ott élő zsidó lakosság körében.
Szombaton egyébként Nagykárolyban a román katona emlékművénél zajlottak a rendezvények, amelyeken az államfő mellett Victor Ponta miniszterelnök és kormányának több tagja is részt vett. Az eseményen arra emlékeztek, hogy az akkorra a szovjetek oldalára átállt román csapatok a szovjet hadsereg erőinek oldalán 1944. október 25-én foglalták el Nagykárolyt, ami a hivatalos román történelemszemlélet szerint a Trianonban megszerzett, de 1940-ben Magyarországhoz visszakerült területek közül az utolsó olyan város, amelyet „felszabadítottak.”
Băsescu a rendezvényen arról is beszélt, hogy a román hadsereg nem csupán Románia területéért, hanem Európa más országaiért is a vérét áldozta, mai feladatai között pedig a hágai perben megszerzett új területek, a Fekete-tenger kontinentális talapzatához tartozó, olajban gazdag régió védelmét is megemlítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!