Vajon mi a véleménye Donald Tusknak (balra) a román elnök állásfoglalásáról?
Levélben fordultak az Európai Néppárt (EPP) vezetőjéhez, Donald Tuskhoz az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei Klaus Johannis román államfő magyarellenes kirohanása ügyében.
2020. május 03., 17:332020. május 03., 17:33
2020. május 03., 20:552020. május 03., 20:55
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke a dokumentumban arra kéri az EPP vezetőjét, hogy határozottan és késlekedést nem tűrően lépjen fel a román államelnök által gyakorolt gyűlöletbeszéd ellen, mely súlyosan rombolja a román–magyar kapcsolatokat. Meggyőződésük, hogy az Európai Néppártnak világosan ki kell állnia az európai értékek mellett, és nem szabad tolerálnia az EPP politikai családjába tartozó állami vezetők gyűlöletbeszédét. A korábban a jobbközép Johannis által irányított román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az EPP tagja.
Csomortányi és Mezei kifejtették: nyilatkozatával a román államelnök vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD) fémjelezte ellenzéket akarta támadni, vagy pedig a román–magyar ellentét újbóli lángra lobbantására, valamint ezzel egyidőben egyfajta hadiállapot bevezetésére törekszik, ezzel is bizonyítva, hogy az ország területi integritása veszélyben van. Szerintük az is elképzelhető, hogy így próbálja meg felkészíteni az országot arra, hogy mindazokat az ellenzéki vezetőket, akik – véleménye szerint – nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, letartóztathatják.
A társelnökök közölték: azzal, hogy Johannis magyar nyelven szólította meg a román szociáldemokratákat, azt sugallta, hogy magyar nyelven csak az ország árulóihoz lehet szólni. „Klaus Johannis ezen megnyilvánulásával megalázta a Romániában egyébként őshonos nemzeti közösségként élő magyarságot, mely büszke anyanyelvére és toleráns, multikulturális történelmi hagyományaira” – hangsúlyozzák a társelnökök. Levelük végén az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői rámutattak: Romániában komoly hagyománya van az állami szintre emelt magyarellenes politikának, mely számos hasonlóságot mutat a rasszista, antiszemita, romaellenes és más gyűlöletbeszédekkel és cselekedetekkel.
„Ezek alkalmazásakor a cél mindig a politikai haszonszerzés, akár olyan áron is, hogy etnikai konfliktusokat szítsanak. Ez a fajta gyakorlat az Európai Néppárt elnöksége szerint elfogadható? Ha nem, kérjük, haladéktalanul cselekedjen!” – zárják Donald Tusknak küldött levelüket a társelnökök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!