Román, magyar, két jó partner. Közös érdekek mentén ápolná a „jószomszédi viszonyt” Bogdan Aurescu
Fotó: Román Külügyminisztérium
A kétoldalú kapcsolatok konstruktív, pragmatikus és európai szellemiségű konszolidálását szorgalmazta a magyar-román alapszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
2021. szeptember 16., 19:502021. szeptember 16., 19:50
2021. szeptember 16., 19:522021. szeptember 16., 19:52
A román külügyminisztérium csütörtökön kiadott közleményében felidézte, hogy 1996. szeptember 16-án írták alá Temesváron a magyar-román alapszerződést, amely az elmúlt két és fél évtizedben a két ország politikai és jogi kapcsolatainak az egyik alappillére lett. Aurescu kifejtette, hogy
„Bízom benne, hogy ezen az évfordulón a bizalom, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet fog bennünket vezérelni, hogy konszolidáljuk konstruktív, pragmatikus és európai szellemiségű partnerségünket, amely arra hivatott, hogy valamennyi állampolgár számára hasznos legyen” – idézte a közlemény Aurescut.
– olvasható a közleményben.
A dokumentum emlékeztet, hogy az alapszerződéssel összhangban hozták létre a román-magyar kisebbségi vegyes bizottságot, amely továbbra is referenciafóruma kell, hogy maradjon a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban felmerült problémák kezelésének. A román külügy reményét fejezte ki, hogy „a kihívások által terhelt jövőben is” ezen együttműködési keret révén a magyarországi román kisebbség megőrizheti etnikai, nyelvi, kulturális és szellemi önazonosságát, áthagyományozva azt a jövő nemzedékekre.
A román külügy reményét fejezte ki, hogy a jövőben a Románia és Magyarország közötti politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatok az alapszerződés politikai és jogi elveinek, a két ország stratégiai partnerségének, EU- és NATO-tagságának szellemében fognak fejlődni.
Felidézték, hogy Románia elsőként Magyarországgal alakította ki az együttes kormányülések gyakorlatát, amely „hasznos eszköznek bizonyult az ágazati együttműködések elmélyítése érdekében”.
Közölték, hogy
Ebben fontos szerepe van a román-magyar gazdasági vegyes bizottságnak, amely legutóbb áprilisban ülésezett Budapesten. A gazdasági együttműködés egyik fontos projektjeként említik a magyar-román közös kereskedelmi kamarát, amelynek székhelye Budapesten lesz – olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!