
Fotó: Gálna Zoltán
Börtönnel büntetné a román nemzeti jelképek meggyalázását az a törvénymódosítás, amelyet első megkeresett házként szerdán megszavazott a szenátus
2020. szeptember 02., 18:342020. szeptember 02., 18:34
A Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártjának (PMP) magyarellenességéről elhíresült képviselőházi frakcióvezetője, Marius Pașcan által kidolgozott jogszabályjavaslat a nemzeti jelképekről szóló, 1994-ben elfogadott „zászlótörvényt” módosítaná.
A szenátusi szavazás során a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai támogatták, a Mentsétek meg Romániát (USR) és az RMDSZ törvényhozói pedig ellenezték a PMP törvénytervezetét.
A javaslat részletes vitája során egyedüli hozzászólóként Cseke Attila RMDSZ-es frakcióvezető rámutatott: a tervezet a kommunista diktatúra büntetőjogi rendszerébe veti vissza Romániát, hiszen általános megfogalmazásai önkényes értelmezéseket, visszaéléseket tesznek lehetővé. Az RMDSZ közleményben is leszögezte: határozottan ellenzi a kommunista rendszer elnyomásra használt eszközeit, hiszen a törvényjavaslat szövege alapján könnyen lehet bárkiből bűnöst faragni.
– olvasható az RMDSZ közleményében.
A nemzeti jelképek megsértése jelenleg kihágásnak minősül Romániában, az érte kiszabható 5000 lejig terjedő bírság pedig elégséges szankció egy ilyen cselekményért – értékelte a civil szervezet.
A tervezet kapcsán a képviselőház hozza meg a végső döntést.

Megbírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marius Pașcant és Octavian Hoandrát magyarellenes kijelentéseikért a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése alapján – közölte a jogvédelmi szolgálat.

Nem nyugszanak a magyarellenességükről elhíresült román politikusok, civilek és pedagógusok, és peres úton szeretnék kicsikarni a 2018 nyarán újonnan létrehozott marosvásárhelyi római katolikus iskola felszámolását.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!