A romániai vállalkozók többsége arra számít, hogy a mesterséges intelligencia nagy változásokat hoz a munkaerőpiacon
Fotó: Pexels
Az automatizálás miatt a munkáltatók 41 százaléka tervezi a munkaerő foglalkoztatásának csökkentését 2025 és 2030 között. Másfelől a vállalatok 77 százaléka a jelenlegi dolgozók átképzését helyezi előtérbe, hogy jobban tudjanak dolgozni a mesterséges intelligencia segítségével, annak használatával.
2025. január 17., 14:512025. január 17., 14:51
A mesterséges intelligencia olyan mértékben formálja át az életünket, amelyet tíz éve még elképzelhetetlennek tartottunk: a Világgazdasági Fórum új felmérése szerint ez a technológiai forradalom alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiacot. Érdekesség, hogy a Világgazdasági Fórum korábbi, 2023-as felmérésével ellentétben a 2024-ben kibocsátott jelentés nem állítja, hogy a mesterséges intelligencia kizárólag pozitívumot jelentene a globális munkahelyek számára.
Emellett a környezeti és energetikai szektor is jelentős növekedés előtt áll, ideértve az elektromos járművek és megújuló energiák szakértőit. Ezzel szemben a gyári és adminisztratív munkák számának csökkenésére lehet számítani, akár 7-18 százalékos visszaeséssel.
Az Economica.net gazdasági portál cikke szerint várhatóan az ún. frontvonalbeli szerepek fogják a legnagyobb abszolút növekedést elérni, beleértve a mezőgazdasági dolgozókat, sofőröket, építőipari dolgozókat, értékesítőket és élelmiszer-feldolgozó munkásokat. Az egészségügyben, a szociális ellátásban és a tanácsadásban, valamint a személyi asszisztencia terén is jelentős növekedést várnak az elkövetkező öt évben.
Ezt követi a alkalmazkodóképesség, rugalmasság valamint a társadalmi elkötelezettség.
Egy friss, 33 országot érintő felmérés szerint a romániaiak azon európaiak közé tartoznak, akik határozottan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia sok munkahely megszűnését okozhatja az országukban.
A jelentés Románia helyzetét is bemutatja, rávilágítva, hogy a digitális technológiákhoz való hozzáférés bővülése, a megélhetési költségek növekedése és a fokozódó geogazdasági széttöredezettség olyan tényezők, amelyek alakítani fogják a romániai munkaerőpiacot 2025 és 2030 között.
Az ország vállalatai emellett a munkavállalók új készségekkel való alkalmazását (79%) és az automatizálási folyamatok felgyorsítását (68%) nevezik meg az elkövetkező öt év fő stratégiáiként.
A Munkahelyek jövője című tanulmány szerzői kilenc kulcstechnológiától, illetve azok fejlődésének hatásairól kérdezték a munkáltatókat. E kilenc technológia közül hármat emeltek ki, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a munkaerőpiacra: a romániai vállalatok szerint a robotok és autonóm rendszerek a munkáltatói tevékenységek 61 százalékát alakítják át (világszinten 58%), míg az energia-generálási és -tárolási technológiák annak 37 százalékát (világszinten 41%).
A tanulmány arra is kitér, hogy melyek a fő akadályok az üzleti átalakulásban:
A jelentés szerint a romániai munkáltatók 29 százaléka (világszinten 52%) arra számít, hogy a bérekre fordított kiadásuk aránya növekedni fog 2025 és 2030 között, 52 százalék úgy véli, hogy az arány stabil marad (világszinten 41%), míg 19 százalék csökkenést vár 2030-ig, szemben a nemzetközi 7 százalékos átlaggal.
A mesterséges intelligencia (MI) eszközei rendkívül hasznosak lehetnek az oktatás különböző területein, azonban használatuk során fennállhat annak veszélye, hogy akadályozzák a valódi tanulást – derül ki egy tanulmányból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!