Munkát adna. A klézsei polgármester kemény kijelentéseket tett azok kapcsán, akik segélyből élnek, és nem is akarnak dolgozni
Fotó: Facebook/Petru Iștoc
Árnyalta kijelentéseit a Bákó megyei Klézse polgármestere, Petru Iștoc, aki a napokban a dolgozni nem akaró, segélyből élő emberek kapcsán úgy fogalmazott: aki nem dolgozik, nem érdemli meg, hogy éljen. A polgármester mindazonáltal továbbra is elmarasztalja azokat, akik képesek dolgozni, de mégsem teszik.
2026. február 03., 10:322026. február 03., 10:32
2026. február 03., 10:412026. február 03., 10:41
A kijelentés a községközpont közgyűlésének ülésen hangzott el, ahol a polgármester azokról az emberekről beszélt, akik „nem akarnak dolgozni, és szociális segélyt kapnak”. A vita a településen élő, szociális segélyben részesülő személyek helyzete kapcsán zajlott. „Végül is Krisztus is azt mondja: »Aki nem dolgozik, ne is egyék.« Munkába állni, testvérek! Hagyjuk a szociális segélyt, az 140 lej. Higgyék el, nem hajlandók dolgozni.
– fogalmazott a csángóföldi település polgármestere. Petru Iştoc harmadik ciklusát tölti Klézse polgármestereként, a tisztségre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben választották meg.
A HotNews portál megkeresésére Petru Iştoc elmagyarázta, miért fogalmazott keményen a segélyből élők kapcsán. „Azt hiszem, kissé erőltetett kijelentést tettem.
Ezt annak kapcsán mondtam, hogy a falubeliek megállítottak és megkérdezték, mi ez a szociális segély. »Mi dolgozunk, és nincs semmink« – mondták nekem. És az érintetteknek a szociális ellátásokon kívül van fűtési, fa- és energiatámogatásuk is van. A törvény mindenféle juttatásokat biztosít nekik.
Kérem, gondoljunk rájuk, ne pedig azokra, akiknek valóban vannak problémáik, és akikkel őszintén együttérzek. Milyen példát mutatunk gyermekeinknek, amikor a haladás helyett a szociális segélyekre támaszkodunk? Azok a szülők, akik nem dolgoznak és segélyre várnak, milyen példát mutatnak a gyermekeiknek?” – tette fel a kérdést az elöljáró.
A polgármester arra panaszkodik, hogy hiába küldik őket el a megyei foglalkoztatási ügynökségre, ahol rengeteg képzési programban részesülhetnek, nem akarják elfogadni, nem akarnak dolgozni, és nem akarnak beilleszkedni a társadalomba. Állítása szerint Bákó megye falvaiban akadnak olyan esetek, ahol a lakosság fele szociális segélyből él. Egyúttal úgy vélekedett: ha az érintettek nem akarnak dolgozni, akkor nehéz megváltoztatni őket.
„Ha nem akar, ha idősebb, ha alkoholista is, akkor nem tudod megváltoztatni ezt az embert. Csak a körülmények kényszeríthetik ki ebből a helyzetből” – jelentette ki a HotNews-nak a polgármester, aki az alacsony nyugdíjakat is problémának nevezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!