
Fotó: federatia-sanitas.ro
Országos tiltakozó megmozdulásokról, valamint általános munkabeszüntetésről döntött csütörtökön a legnagyobb egészségügyi szakszervezet, a Sanitas vezetősége a kormány ágazatot sújtó adó- és bérpolitikai intézkedései miatt.
2018. április 19., 14:182018. április 19., 14:18
2018. április 19., 15:542018. április 19., 15:54
Leonard Bărăscu, a Sanitas elnöke bejelentette, hogy április 26-án mintegy tízezer fős nagyszabású tüntetést rendeznek Bukarestben az egészségügyi alkalmazottak. A tiltakozási ütemterv értelmében május 7-én az ágazat dolgozói figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig a kormány nem teljesíti a követeléseiket, akkor május 11-ei hatállyal általános munkabeszüntetést robbantanak ki.
Iulian Pope, az ágazat legnagyobb szakszervezetének első alelnöke szerint az új bérezési törvény és a bérpótlékok terén bevezetett új szabályzat következtében mindössze az egészségügyi alkalmazottak tizenöt százalékának a fizetése emelkedett számottevő mértékben. „Az esetek túlnyomó többségében elenyésző mértékben nőttek a bérek vagy éppenséggel csökkentek. A lefaragások sok esetben elérik az 1400 lejt. Teljes káoszhoz vezettek a kormányzati lépések az egészségügyben” – nyilatkozta Pope. Hozzátette, azok is elégedetlenek, akiknek csökkent a bérük, és azok is, akiknek nem csökkent, de arra számítottak, hogy nőni fog. A Sanitas első alelnöke kifejtette, az egységes bértörvény módosítását követelik, nem a pótlékokra vonatkozó szabályozás megváltoztatását, amit kilátásba helyezett a munkaügyi miniszter.
Lia Olguţa Vasilescu tárcavezető szerdán egy Facebook-bejegyzésben azt írta, a bérek közötti méltánytalan különbségek kiküszöbölése érdekében a pótlékszabályozást kell felülvizsgálni, nem módosítani az egységes bértörvényt. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, azért korlátozták az alapbérkeret 30 százalékára a pótlékok mértékét, „mert nem normális, hogy a pótlékok nagyobbak legyenek az alapfizetésnél”.
Az elmúlt időszakban spontán tüntetések kezdődtek több romániai egészségügyi intézményben, ahol az alkalmazottak amiatt elégedetlenek, hogy a kiegészítő személyzet nettó bére csökkent, jóllehet márciustól jelentős fizetésemelés volt az egészségügyben. A tiltakozó megmozdulások azért robbantak ki most, mert a dolgozók ebben az időszakban kapták meg a márciusi fizetésüket. A balliberális kormány márciustól emelte jelentős mértékben az egészségügyben a béreket, miután a tavaly elfogadott új közalkalmazotti bértörvény szerint ekkortól lépett hatályba egy korábban beígért emelés. A kormány és a koalíció vezetői szerint az egészségügy prioritást élvez, ezért ebben az ágazatban a fizetések már idén elérik a bértörvény által a többi közalkalmazott esetében csak 2022-re előírt szintet.
Sorina Pintea egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az orvosok és az asszisztensek fizetése nőtt, de a kiegészítő személyzet egy része csak 2022-ben kerül ugyanabba a bérkategóriába, mint társaik. A miniszter szerint egyes jövedelemcsökkenések abból származnak, hogy a törvény szerint a bér 30 százalékára korlátozták a pótlékokat, így akik korábban ennél az aránynál többet kerestek a különböző pótlékokból, most kevesebb pénzt kaptak.

Utcára vonultak csütörtökön Kolozsváron az egészségügyi intézmények kórbonctani részlegeinek dolgozói, általános sztrájkot helyezve kilátásba bérpótlékuk lefaragása, fizetésük csökkenése miatt.
A kormány zöld utat adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
szóljon hozzá!