Államfői referendum

Az államfő érveléseszerint az egyéni választókerületesszavazás révén megváltoznak azerőviszonyok a politikai pártokon belül, így nemaz alakulat vezetőségétől függnek majd aparlament tagjai, hanem a pártvezetőségnek leszszüksége a honatyák támogatására.Bãsescu szerint a hatalom sem a központi pártvezetéskezében összpontosulna, hanem a helyi választóknál.„A politikai osztály megreformálása nélkülfennáll a veszély, hogy a választókteljesen elveszítik a politikusokba vetett bizalmukat” –figyelmeztetett Traian Bãsescu. Az államfő ugyanakkormegjegyezte: míg a román társadalom folyamatosanfejlődik, a politikai osztályról nem mondhatóel ugyanez. Hozzátette: parlamenti felszólalásaáltal a referendum megrendezésének procedúrájagyakorlatilag elkezdődött. Az alkotmány 90. cikkelyeugyanis előírja: Románia elnöke, a parlamenttelvaló tanácskozás után, azzal a kérésselfordulhat a néphez, hogy egyes országos érdekűproblémák tekintetében népszavazásonfejezze ki akaratát.
„Jelenleg nem létezik olyanszabályozás, amely előírná a kötelezőerkölcsi szintet a politikusok számára, nincsenekolyan jogszabályok, amelyek arra kényszerítenéka politikai osztályt, hogy a lakosság valósérdekeit képviselje. Románia kritikus ponthozérkezett, amikor a politikai osztály reformjaéletbevágó lett a közélet tisztaságaés az állami intézmények hatékonyműködése szempontjából” – érveltBãsescu az egyéni választókerületesrendszerről szóló referendum kiírásamellett.
Mint ismeretes, Traian Bãsescu aztkövetően kérte, hogy felszólalhasson aparlamentben, miután a törvényhozó testületnyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította azállamfőt: vonja vissza a politikusokat sértőkijelentéseit. A honatyák rosszallását azváltotta ki, hogy Bãsescu az Országos KorrupcióellenesÜgyosztály (DNA) évértékelő ülésénazt állította: a politikusok mást sem tesznek,mint a bűnözők érdekeit szem előtt tartva fogadnak eltörvényeket, ügyet sem vetve a lakosság valósproblémáira. Tegnapi felszólalásábanBãsescu hangsúlyozta: kijelentéseit félreértették,ő ugyanis nem kimondottan a parlamentre célzott, hanemmindazokra a politikusokra, akik érdekcsoportok felkérésérealkotnak törvényeket.
Az elnök felszólalásáncsak a kormánypártok képviselői vettek részt:mindhárom ellenzéki párt – aszociáldemokraták, a nagy-romániások ésa konzervatívok – a beszéd előtt néhányperccel úgy döntöttek, távol maradnak azülésről. Indoklásuk szerint az államfőnek„nincs erkölcsi alapja” megszólítani aparlament tagjait. Nem vett részt az ülésenNicolae Vãcãroiu, a szenátus elnöke, Bogdan Olteanuképviselőházi elnök és CãlinPopescu-Tãriceanu miniszterelnök sem. Az államfőiexpozét követően Olteanu, a képviselőházliberális elnöke demagógiával vádoltaBãsescut. Szerinte ugyanis az egyéni választókerületesszavazás legnagyobb ellenzője korábban éppen azállamfő és az általa vezetett Demokrata Párt(PD) volt. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a liberálisokmár 2004-ben kidolgozták az erre vonatkozójogszabályt. Olteanu elmondta: a népszavazástcsak akkor lehet megrendezni, ha a parlament kidolgozza álláspontjátaz elnök kérésével kapcsolatban. Hasonlóanvélekedett Mircea Geoanã szociáldemokrata pártelnök,aki szerint alakulata 2005-ben dolgozta ki az egyéniválasztókerületes szavazásra vonatkozótörvényt, a PD azonban elutasította azt.
Markó Béla RMDSZ-elnökhatározottan elutasította az egyéniválasztókerületes szavazási rendszerrevonatkozó javaslatot, populistának, anakronisztikusnaknevezve azt az elképzelést is, miszerint ezáltalmegújulhat a politikai osztály. Ugyancsak a listásszavazási rendszer megőrzése mellett emelt szótCorneliu Vadim Tudor nagy-romániás pártvezéris. Bãsescu kezdeményezésében a konzervatívokaz államfő ama próbálkozásátlátják, hogy elfojtsa a felfüggesztéseérdekében indított ellenzékipróbálkozást. Sabin Cutaº szenátorérvelése szerint nem lehet kiírni egyszerre kétreferendumot az országban, így egyértelmű, hogyBãsescu a menesztését célzónépszavazásnak kívánja elejétvenni.
Az ellenzéki pártokvezetői tegnap javaslatot tettek a május 13-áratervezett európai parlamenti választásokelhalasztására, amelyre szerintük az államfőáltal gerjesztett belpolitikai válság miatt vanszükség. Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnöknem zárkózott el a javaslattól, emlékeztetve,hogy egy esetleges referendum kiírása eseténlegkevesebb 45 napnak kell eltelnie ahhoz, hogy választásokatlehessen rendezni Romániában.