
Fotó: Ccr.ro
Nem alkotmányos az a sürgősségi rendelet, amellyel a kormány lehetővé tenné, hogy bárki bárhol szavazhasson – jelentette ki a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2020. február 18., 17:302020. február 18., 17:30
Egyértelműen alkotmányellenes az a sürgősségi kormányrendelet, amellyel a kormány az előre hozott választások lebonyolítását szabályozná, és amely többek között lehetővé tenné, hogy bárki lakhelytől függetlenül az ország bármely szavazókörében szavazzon – jelentette ki kedden a Krónikának puskás Bálint volt alkotmánybíró. Puskás Bálint felrótta a politikumnak, hogy úgy értelmezik a törvényeket, illetve az alkotmányos szabályozásokat, hogy elolvasnak belőlük egy kisebb részt, esetleg egy cikkelyt, majd abból kiindulva alakítják ki a politikájukat.
„Senki sem nézi meg, hogy mi az illető törvénynek vagy alkotmányos cikkelynek a szelleme, ami sokszor fontosabb, mint a betűje” – mutatott rá. Mint kifejtette,
„Egy megyében a szenátorokat vagy a képviselőket a megye lakóinak kell megválasztaniuk. Ha nem a megyében élő polgárok választanak, akkor az azzal lenne egyenértékű, mintha Caracal polgármesterét Csíkszeredában kellene megválasztani. Ez nem tartja tiszteletben a választási szabályzat szellemét, ezért messzemenően alkotmányellenes” – szögezte le.
Puskás Bálint kifejtette: reméli, lesznek az alkotmánybíróságban olyan tagok, akik a vonatkozó jogszabályok szellemét tekintik fontosnak, és belátják, hogy a mostani rendelet tulajdonképpen tönkreteszi a választások lényegét. Arra is emlékeztetett, hogy
Mint arról beszámoltunk, a vitatott rendelet amelyről a parlamentnek is szavaznia kell, és amelyet a szenátus jogi bizottsága épp kedden utasított el – pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és hétfőn lépett hatályba. A sürgősségi rendelet egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva.
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) főleg azt a rendelkezést vitatja, amely szerint a hazai választók nemcsak az állandó vagy ideiglenes lakhelyük megyéjében, hanem bármely választókerületben leadhatják voksukat. A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart.
Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást
Fotó: Ccr.ro
A kormány szerint korábban a többszöri szavazás megakadályozása miatt vezették be azt a megkötést, hogy mindenki csak saját választókerületében adhatja le voksát, ezt a problémát azonban a négy éve beüzemelt, a szavazók személyi adatait valós időben ellenőrző informatikai rendszer kiküszöböli, így nincs már ok a választójog korlátozására.
Ha ugyanis az államfő feloszlatja a parlamentet, akkor sem a törvényhozói, sem a – korlátozott ügyvivői jogosítványokkal működő – végrehajtói hatalom nem tudja már a szükséges módosításokat végrehajtani a választási törvényen.
Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást. Másfelől, a hatályos választási törvény szerint a kormánynak legalább 90 nappal korábban ki kell tűznie a voksolás napját. A mostani kormányrendelet 50 napos minimális terminust szab meg az előrehozott választások kitűzésére, a voksolás előkészítésének menetrendjében pedig minden más (jelöltállításról, óvásokról, azok elbírálásáról szóló) határidő megfeleződik.
Mint ismeretes, megyei pártlistás arányos választási rendszerben választják meg a kétkamarás törvényhozás tagjait. Az országot 42 választókerületre osztották fel, amelyekben lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. A 136 tagú szenátusban jelenleg két helyet, míg a 329 tagú képviselőházban 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára.
Politikai elemzők szerint a választási törvényt a hagyományosan jobboldali érzelmű diaszpóra szavazatainak jobb hasznosítása érdekében módosította a kormánypárt. A tavaly novemberi elnökválasztás második fordulójában csaknem egymillió szavazatot adtak le külföldön, majdnem annyit, mint a kétmilliós Bukarestben, amelynek 13 szenátora és 29 képviselője van a kétkamarás román parlamentben.
A sürgősségi kormányrendeletek ellen csak az ombudsman emelhet alkotmányossági óvást. AZ RMDSZ már jelezte: Renate Weber ombudsmanhoz fordul, felkérve, hogy támadja meg az alkotmányellenes rendeletet.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a bukaresti kormány alkotmányellenesen módosította a parlamenti választási törvényt, ezért Kelemen Hunor hétfőn levélben kérte az ombudsman közbelépését.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!