
Fotó: Ilusztráció
2009. október 08., 16:002009. október 08., 16:00
Az ügy azt követően került az alkotmánybíróság elé, hogy a nem kormányzati szervezeteket tömörítő Civil Társadalomért Felügyelet (CSC) pert indított az Orange telefontársaság ellen, és alkotmányossági vizsgálatot kért az adatrögzítési törvény kapcsán. A jogszabály – amelynek alkalmazását elhalasztotta a kormány – lapján a szolgáltatóknak hat hónapig tárolniuk kellett volna minden egyes telefonbeszélgetés vagy internetes adatforgalom több adatát. A CSC a Bukaresti Törvényszéken indított kereskedelmi per során arra hivatkozott, hogy az adatrögzítési törvény ellentétes az alkotmány 28 cikkelyével, amely a levéltitok sérthetetlenségéről szól.
A 2008/298-as törvény előírja a távközlési társaságok számára, hogy rögzítsék és hat hónapig megőrizzék a telefonbeszélgetések és az internetforgalom keretadatait. A telefonszolgáltatónak fél évig el kell raktároznia a hívást kezdeményező és a hívott fél címét, telefonszámát, akárcsak azt, hogy ki kivel, honnan beszélt, ki kinek, honnan és mikor küldött SMS-t. Hasonlóképpen rendelkezik a törvény az internetes böngészésről és kommunikációról is: az internet-szolgáltatóknak szintén hat hónapig meg kell őrizniük az ügyfeleik által küldött elektronikus levelek adatait, a küldés és az üzenetfogadás helyszínét, időpontját. Az adatok között szerepel az előfizető lakcíme és számítógépének IP-címe, emellett elraktározzák az internetezéssel kapcsolatos összes más adatot is, például azt, hogy ki, mikor és honnan kapcsolódott a világhálóra, illetve mikor lépett ki onnan.
Az ügyészség kérésre hozzáférhet az adatokhoz, de csak akkor, ha bizonyítani tudja, hogy azok egy már folyamatban levő bűnvádi eljáráshoz szükségesek.
A törvény elfogadása hatalmas vitát kavart a civil társadalomban, több szervezet arra kérte az ombudsmani hivatalt, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz az ügyben
Az adatrögzítési törvény alkalmazási szabályait az eredeti tervek szerint 2009 végéig fogadta volna el a kormány, életbe lépése pedig legkésőbb 2010 január 31-re volt ütemezve. Idén februárban a kormány elhalasztotta a jogszabály gyakorlatba ültetését. A kormány döntését azonban nem a civil tiltakozás befolyásolta, hanem a távközlési minisztérium megjegyzései, melyek szerint a jogszabály életbe lépése megnehezíti a büntetőjogi vizsgálatokat. A szaktárca azt is jelezte, hogy nem mindegyik, elektronikus távközlési szolgáltatásokat kínáló társaság képes megfelelően és egységesen megvalósítani az adatok rögzítését és feldolgozását.
Nicușor Dan Washingtonba utazik, hogy részt vegyen a Donald Trump által kezdeményezett Béketanács ülésén. A román államfő erről vasárnap tett bejelentést a Facebookon. Románia megfigyelői minőségben lesz jelen.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 1 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). Idén 31 földrengést regisztráltak.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.