Az ügy azt követően került az alkotmánybíróság elé, hogy a nem kormányzati szervezeteket tömörítő Civil Társadalomért Felügyelet (CSC) pert indított az Orange telefontársaság ellen, és alkotmányossági vizsgálatot kért az adatrögzítési törvény kapcsán. A jogszabály – amelynek alkalmazását elhalasztotta a kormány – lapján a szolgáltatóknak hat hónapig tárolniuk kellett volna minden egyes telefonbeszélgetés vagy internetes adatforgalom több adatát. A CSC a Bukaresti Törvényszéken indított kereskedelmi per során arra hivatkozott, hogy az adatrögzítési törvény ellentétes az alkotmány 28 cikkelyével, amely a levéltitok sérthetetlenségéről szól.

A 2008/298-as törvény előírja a távközlési társaságok számára, hogy rögzítsék és hat hónapig megőrizzék a telefonbeszélgetések és az internetforgalom keretadatait. A telefonszolgáltatónak fél évig el kell raktároznia a hívást kezdeményező és a hívott fél címét, telefonszámát, akárcsak azt, hogy ki kivel, honnan beszélt, ki kinek, honnan és mikor küldött SMS-t. Hasonlóképpen rendelkezik a törvény az internetes böngészésről és kommunikációról is: az internet-szolgáltatóknak szintén hat hónapig meg kell őrizniük az ügyfeleik által küldött elektronikus levelek adatait, a küldés és az üzenetfogadás helyszínét, időpontját. Az adatok között szerepel az előfizető lakcíme és számítógépének IP-címe, emellett elraktározzák az internetezéssel kapcsolatos összes más adatot is, például azt, hogy ki, mikor és honnan kapcsolódott a világhálóra, illetve mikor lépett ki onnan.

Az ügyészség kérésre hozzáférhet az adatokhoz, de csak akkor, ha bizonyítani tudja, hogy azok egy már folyamatban levő bűnvádi eljáráshoz szükségesek.

A törvény elfogadása hatalmas vitát kavart a civil társadalomban, több szervezet arra kérte az ombudsmani hivatalt, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz az ügyben

Az adatrögzítési törvény alkalmazási szabályait az eredeti tervek szerint 2009 végéig fogadta volna el a kormány, életbe lépése pedig legkésőbb 2010 január 31-re volt ütemezve. Idén februárban a kormány elhalasztotta a jogszabály gyakorlatba ültetését. A kormány döntését azonban nem a civil tiltakozás befolyásolta, hanem a távközlési minisztérium megjegyzései, melyek szerint a jogszabály   életbe lépése megnehezíti a büntetőjogi vizsgálatokat. A szaktárca azt is jelezte, hogy nem mindegyik, elektronikus távközlési szolgáltatásokat kínáló társaság képes megfelelően és egységesen megvalósítani az adatok rögzítését és feldolgozását.