Alkotmányellenes a törvény, amely alapján besúgással vádolták meg Mugur Isărescu jegybankelnököt a taláros testület szerint

Formai hiba. Isărescu a bírósági per keretében emelt alkotmányossági kifogást, így került az ügy az alkotmánybíróság asztalára.

Fotó: Biró István

Az alkotmánybíróság kedden az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt a 2019-ben született törvénymódosítást, amelynek alapján a román átvilágítási hatóság azzal vádolta meg Mugur Isărescu jegybankelnököt, hogy 1989 előtt együttműködött az egykori román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.

MTI

2021. november 23., 22:152021. november 23., 22:15

2021. november 23., 22:262021. november 23., 22:26

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

A vitatott jogszabályt 2019-ben fogadta el a parlament, és ez módosította a 2008/24-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a Securitate által készített aktákhoz történő hozzáférést szabályozta. Ez a módosítás elrendelte, hogy már korábban ellenőrzött személyek esetében az átvilágítási hatóságként működő Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság újrakezdheti az átvilágítást, ha időközben olyan dokumentumok kerültek elő egy közéleti szereplőről, amelyeket a testület a korábbi vizsgálatok során nem vehetett figyelembe.

Az alkotmánybíróság helyt adott egy pontban Isărescu ügyvédjeinek, akik egyebek mellett azt a formai hibát kifogásolták, hogy előbb a képviselőház, majd a szenátus döntött a jogszabályról, holott fordított sorrendben, előbb a szenátusnak kellett volna elfogadnia, és majd csak utána a képviselőháznak. Ezért teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánították a törvényt.

Az átvilágító bizottság tavaly júniusban megállapította, hogy Isărescu együttműködött a Securitatéval, és egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a román törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. Isărescu a bírósági per keretében emelt alkotmányossági kifogást, így került az ügy az alkotmánybíróság asztalára.

Az átvilágító bizottság megállapította a rendelkezésére álló anyagokból, hogy Isărescu – Manole fedőnéven – jelentéseket írt a Securitaténak 1979 és 1989 között.

Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe.

Az átvilágító bizottság két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik. Ezekben a nemzeti bank későbbi vezetője többek között diplomatákról is jelentett, akik elégedetlenek voltak a nyolcvanas években tapasztalható fűtési gondok miatt. Egy másik jelentésben azt írta valakiről, hogy elégedetlen volt a társadalmi helyzettel, a tömegközlekedéssel, a fűtéssel és az élelmiszerellátással, a televízióban sugárzott adásokkal.

Az átvilágító bizottság szerint ezek a jelentések kimerítik a besúgást, hiszen az érintettek a hatóságok látókörébe kerülhettek.

Isărescu 1989 előtt a román világgazdasági intézetben dolgozott kutatóként, ebből a pozíciójából eredően került kapcsolatba külföldi diplomatákkal. 1990-ben lett a jegybank elnöke, s ezt a tisztséget egyévi megszakítással – 1999 decemberétől 2000 decemberéig miniszterelnök volt – azóta is betölti.