Az alkotmánybírók egyetértettek az elnökkel abban, hogy kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.
Helyt adott szerdán az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő kifogásának, amelyet januárban emelt a referendumtörvény módosításai ellen – közölték az Agerpres hírügynökséggel a testülethez közel álló források.
2019. március 13., 17:312019. március 13., 17:31
Klaus Johannis államfő január 7-én emelt alkotmányossági kifogást a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály ellen, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó 2000/3-as törvényt módosítja. A Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének címzett beadványában az államfő úgy fogalmazott, hogy
Az alkotmánybíróságnak küldött dokumentumban az elnök úgy vélte, hogy nem állt fenn olyan rendkívüli körülmény, ami szükségessé tette volna, hogy a referendumtörvényt sürgősségi kormányrendelettel kelljen módosítani, és rámutat arra is, hogy az alkotmány szerint kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.
Klaus Johannis szerint sérül a választók joga, amikor a kettős szavazást elkerülő ellenőrzésről szóló cikkelyt úgy módosították, hogy ez már nem az Állandó Választási Hatóság (AEP) hivatali kötelessége, hanem csak állampolgári bejelentés következményeként teszik meg. A beadvány szerint
jóllehet a 2000/3-as törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy miután a parlament elfogadta a vonatkozó jogszabályt, „a népszavazást a következő 30 napos periódus utolsó vasárnapján kell megtartani”.
A törvény ugyanakkor ellentmond a hatalmi ágak szétválasztása elvének, valamint a parlament alkotmányos szerepének is, amennyiben az alkotmánymódosító népszavazás napját meghatározó kormányrendeletet alig több mint két hónappal azután adták ki (2018. szeptember 18-án), hogy a Hivatalos Közlönyben 2018. július 10-én megjelent a parlament által elfogadott 2018/159-es törvény, amely rendelkezett a népszavazás napjáról – állapítja meg az államelnöki hivatal.
Ugyanakkor helytelenítette, hogy a népszavazási körzetekben csak azoknak a pártoknak lehetnek megfigyelői, amelyeknek önálló csoportjaik vannak a parlament mindkét házában.
A módosítás szövege szerint a leadott szavazatok száma nem egyenlő kell hogy legyen az igen, a nem és az érvénytelen szavazatok számának összegével, mint eddig, hanem ennél az összegnél nagyobb vagy egyenlő. Johannis véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma akár nagyobb is lehet, mint az összesen leadott szavazatok száma, ami több rendben ellentmond az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek.
Az államfő azt kérte januári beadványában az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy összességében alkotmányellenes a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó, 2000/3-as törvényt módosítja. Ennek a kérésnek adott most helyt az alkotmánybíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!