Alkotmányellenes a referendumtörvényt módosító jogszabály – a taláros testület helyt adott az elnök kifogásainak

Alkotmányellenes a referendumtörvényt módosító jogszabály – a taláros testület helyt adott az elnök kifogásainak

Az alkotmánybírók egyetértettek az elnökkel abban, hogy kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.

Helyt adott szerdán az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő kifogásának, amelyet januárban emelt a referendumtörvény módosításai ellen – közölték az Agerpres hírügynökséggel a testülethez közel álló források.

Hírösszefoglaló

2019. március 13., 17:312019. március 13., 17:31

Klaus Johannis államfő január 7-én emelt alkotmányossági kifogást a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály ellen, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó 2000/3-as törvényt módosítja. A Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének címzett beadványában az államfő úgy fogalmazott, hogy

a jogszabály „ellentmond az alkotmányos normáknak és elveknek”.

Az alkotmánybíróságnak küldött dokumentumban az elnök úgy vélte, hogy nem állt fenn olyan rendkívüli körülmény, ami szükségessé tette volna, hogy a referendumtörvényt sürgősségi kormányrendelettel kelljen módosítani, és rámutat arra is, hogy az alkotmány szerint kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.

Klaus Johannis szerint sérül a választók joga, amikor a kettős szavazást elkerülő ellenőrzésről szóló cikkelyt úgy módosították, hogy ez már nem az Állandó Választási Hatóság (AEP) hivatali kötelessége, hanem csak állampolgári bejelentés következményeként teszik meg. A beadvány szerint

a kormány eltért a törvényes előírásoktól akkor, amikor a 2017-es alkotmánymódosító népszavazás időtartamát két napra kiterjesztette,

jóllehet a 2000/3-as törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy miután a parlament elfogadta a vonatkozó jogszabályt, „a népszavazást a következő 30 napos periódus utolsó vasárnapján kell megtartani”.

A törvény ugyanakkor ellentmond a hatalmi ágak szétválasztása elvének, valamint a parlament alkotmányos szerepének is, amennyiben az alkotmánymódosító népszavazás napját meghatározó kormányrendeletet alig több mint két hónappal azután adták ki (2018. szeptember 18-án), hogy a Hivatalos Közlönyben 2018. július 10-én megjelent a parlament által elfogadott 2018/159-es törvény, amely rendelkezett a népszavazás napjáról – állapítja meg az államelnöki hivatal.

Klaus Johannis „hiányosnak, homályosnak és átláthatatlannak” minősítette a törvény azon cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy egyazon a napon, különböző választási cédulákon, több típusú népszavazást (helyit, országost, az államfő leváltását célzó) népszavazást lehessen tartani.

Ugyanakkor helytelenítette, hogy a népszavazási körzetekben csak azoknak a pártoknak lehetnek megfigyelői, amelyeknek önálló csoportjaik vannak a parlament mindkét házában.

A módosítás szövege szerint a leadott szavazatok száma nem egyenlő kell hogy legyen az igen, a nem és az érvénytelen szavazatok számának összegével, mint eddig, hanem ennél az összegnél nagyobb vagy egyenlő. Johannis véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma akár nagyobb is lehet, mint az összesen leadott szavazatok száma, ami több rendben ellentmond az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek.

Az államfő azt kérte januári beadványában az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy összességében alkotmányellenes a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó, 2000/3-as törvényt módosítja. Ennek a kérésnek adott most helyt az alkotmánybíróság.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Olaf Scholz német kancellárt fogadta Marcel Ciolacu, terítéken volt a schengeni csatlakozás kérdése is

Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.

Olaf Scholz német kancellárt fogadta Marcel Ciolacu, terítéken volt a schengeni csatlakozás kérdése is
2024. április 06., szombat

Hiába szöktek meg a büntetés elől, újabb négy román állampolgár élvezheti a hazai börtönkörülményeket

A Román Rendőrség pénteken négy olyan személyt hozott vissza az országba, akik ellen büntetés-végrehajtási vagy előzetes letartóztatási parancsot adtak ki Romániában.

Hiába szöktek meg a büntetés elől, újabb négy román állampolgár élvezheti a hazai börtönkörülményeket
2024. április 05., péntek

Megszabadult a nyomkövetőtől a botrányhős román szenátor által erőszakkal vádolt férj

Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.

Megszabadult a nyomkövetőtől a botrányhős román szenátor által erőszakkal vádolt férj
2024. április 05., péntek

Egyre több gyereknek magas a vérnyomása, akár 5-6 évesek is gyógyszeres kezelésre szorulnak

Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.

Egyre több gyereknek magas a vérnyomása, akár 5-6 évesek is gyógyszeres kezelésre szorulnak
2024. április 05., péntek

Kiskorú megerőszakolása és gyermekpornográfia miatt helyeztek előzetes letartóztatásba egy férfit

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).

Kiskorú megerőszakolása és gyermekpornográfia miatt helyeztek előzetes letartóztatásba egy férfit
2024. április 05., péntek

Egyre jobban elöregedik és fogy a romániai népesség

Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Egyre jobban elöregedik és fogy a romániai népesség
2024. április 05., péntek

Hivatalos: leadták a PSD és a PNL közös EP-választási listáját a Központi Választási Irodában

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.

Hivatalos: leadták a PSD és a PNL közös EP-választási listáját a Központi Választási Irodában
2024. április 05., péntek

Felborult vízi eszközt találtak a román partok mentén, tengeri drón lehet

Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.

Felborult vízi eszközt találtak a román partok mentén, tengeri drón lehet
2024. április 05., péntek

Elemző: a válságkezelés, háborús félelem és az erőkivetítés szándéka indokolja a tervezett román katonai „kalandozást”

A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.

Elemző: a válságkezelés, háborús félelem és az erőkivetítés szándéka indokolja a tervezett román katonai „kalandozást”
2024. április 04., csütörtök

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit