Alkotmányellenes a referendumtörvényt módosító jogszabály – a taláros testület helyt adott az elnök kifogásainak

Hírösszefoglaló 2019. március 13., 17:31

Helyt adott szerdán az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő kifogásának, amelyet januárban emelt a referendumtörvény módosításai ellen – közölték az Agerpres hírügynökséggel a testülethez közel álló források.

Az alkotmánybírók egyetértettek az elnökkel abban, hogy kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.

Klaus Johannis államfő január 7-én emelt alkotmányossági kifogást a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály ellen, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó 2000/3-as törvényt módosítja. A Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének címzett beadványában az államfő úgy fogalmazott, hogy

a jogszabály „ellentmond az alkotmányos normáknak és elveknek”.

Az alkotmánybíróságnak küldött dokumentumban az elnök úgy vélte, hogy nem állt fenn olyan rendkívüli körülmény, ami szükségessé tette volna, hogy a referendumtörvényt sürgősségi kormányrendelettel kelljen módosítani, és rámutat arra is, hogy az alkotmány szerint kormányrendelettel nem lehet választási alapjogokat (szavazati jog, a megválasztáshoz való jog) módosítani.

Klaus Johannis szerint sérül a választók joga, amikor a kettős szavazást elkerülő ellenőrzésről szóló cikkelyt úgy módosították, hogy ez már nem az Állandó Választási Hatóság (AEP) hivatali kötelessége, hanem csak állampolgári bejelentés következményeként teszik meg. A beadvány szerint

a kormány eltért a törvényes előírásoktól akkor, amikor a 2017-es alkotmánymódosító népszavazás időtartamát két napra kiterjesztette,

jóllehet a 2000/3-as törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy miután a parlament elfogadta a vonatkozó jogszabályt, „a népszavazást a következő 30 napos periódus utolsó vasárnapján kell megtartani”.

A törvény ugyanakkor ellentmond a hatalmi ágak szétválasztása elvének, valamint a parlament alkotmányos szerepének is, amennyiben az alkotmánymódosító népszavazás napját meghatározó kormányrendeletet alig több mint két hónappal azután adták ki (2018. szeptember 18-án), hogy a Hivatalos Közlönyben 2018. július 10-én megjelent a parlament által elfogadott 2018/159-es törvény, amely rendelkezett a népszavazás napjáról – állapítja meg az államelnöki hivatal.

Klaus Johannis „hiányosnak, homályosnak és átláthatatlannak” minősítette a törvény azon cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy egyazon a napon, különböző választási cédulákon, több típusú népszavazást (helyit, országost, az államfő leváltását célzó) népszavazást lehessen tartani.

Ugyanakkor helytelenítette, hogy a népszavazási körzetekben csak azoknak a pártoknak lehetnek megfigyelői, amelyeknek önálló csoportjaik vannak a parlament mindkét házában.

A módosítás szövege szerint a leadott szavazatok száma nem egyenlő kell hogy legyen az igen, a nem és az érvénytelen szavazatok számának összegével, mint eddig, hanem ennél az összegnél nagyobb vagy egyenlő. Johannis véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma akár nagyobb is lehet, mint az összesen leadott szavazatok száma, ami több rendben ellentmond az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek.

Az államfő azt kérte januári beadványában az alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy összességében alkotmányellenes a 2018/86-os sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő jogszabály, amely a referendum megszervezését és lebonyolítását, valamint az alkotmánymódosító népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó, 2000/3-as törvényt módosítja. Ennek a kérésnek adott most helyt az alkotmánybíróság.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat