
Letette szerdán a hivatali esküt az államfői rezidencián, Klaus Johannis elnök előtt az alkotmánybíróság három, idén kinevezett tagja, akik három olyan taláros helyét veszik át, akinek idén járt le a mandátuma.
2016. július 13., 17:102016. július 13., 17:10
2016. július 13., 18:102016. július 13., 18:10
A három új alkotmánybíró a képviselőház által jelölt volt RMDSZ-es képviselő, alkotmányjogász Varga Attila, a Klaus Johannis államfő által jelölt Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság volt vezetője, valamint Marian Enache volt UNPR-es képviselő, akit a szenátus jelölt a tisztségbe.
A taláros testület egyúttal hároméves mandátumra elnököt is választott Valer Dorneanu eddigi ügyvivő elnök, korábbi szociáldemokrata képviselő, volt képviselőházi elnök személyében. Dorneanu úgy nyilatkozott: azt szeretné, ha a jövőben az állami intézmények nem néznék olyan intézménynek az alkotmánybíróságot, ahová minden politikai konfliktust továbbpasszolhatnak.
Varga Attila a 2007-ben kinevezett Puskás Bálintot váltja a testület magyar tagjaként. A másik két távozó Augustin Zegrean eddigi elnök és Tudorel Toader. Az 53 éves, Szatmárnémetiben született Varga Attila alkotmányjogász 1990-től 2012-ig tevékenykedett parlamenti képviselőként az RMDSZ színeiben, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka.
Klaus Johannis államfő az eskütételt követően arra kérte a három új alkotmánybírát, járuljanak hozzá, hogy a taláros testület stabilitási pólust képezzen az alkotmányos felépítményben. Rámutatott: az alkotmánybíróság feladata a jogállam és az alkotmányos demokrácia védelme, aminek eddig sikerrel eleget is tett. A kilenctagú alkotmánybíróság tagjait az államfő, a szenátus és a képviselőház nevezi ki kilenc évre, mindegyikük három-három bíróról dönthet. A testület összetétele háromévente újul meg, egyszerre három új tagot neveznek ki.
A mostani változások nyomán a kilenctagú testületben négy olyan taláros van, akit a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával neveztek ki: Marian Enachét, Valer Dorneanut, valamint Simona Maya Teodorescut, és az RMDSZ által javasolt Varga Attilát sem lehetett volna a szociáldemokraták voksai nélkül megválasztani. Mellettük két olyan alkotmánybíró tevékenykedik, akiket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogat: Mona Pivniceru és Ştefan Minea. Két talárost (Daniel Morart és Petre Lăzăroiut) még Traian Băsescu volt államfő nevezett ki, egyet, Livia Stanciut pedig Klaus Johannis jelenlegi elnök.
Zegrean: jó a jelenlegi alkotmány
A jelenlegi alkotmány jól működik, ezért nincs szükség a módosítására – vélekedett Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság leköszönt elnöke az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban. A jogász szerint azok, akik alkotmánymódosítást szorgalmaznak, gyakran azt sem tudják, pontosan mit akarnak módosítani. „Szerintem ez egy jól kidolgozott alkotmány. Ezen alkotmány alapján fejlődtek az állami intézmények, az ország működött, és EU-, illetve NATO-tag lett\" – mutatott rá Zegrean. A volt elnök szerint a kisebb módosítások csak rontanának az alkotmányon, ezért ha a politikusok minden áron változást akarnak, akkor teljesen új alaptörvényt kell elfogadni.
Zegrean hihetetlennek nevezte, hogy a képviselőház, azt követően, hogy megszavazott egy 2013-as törvényt értelmező jogszabályt, amelynek értelmében nem minősül bűncselekménynek, ha egy honatya 2013. augusztus 21. elő saját rokonát alkalmazta parlamenti irodájában, az alkotmánybírósághoz fordult, kérve annak a megállapítását, hogy alkotmányosan járt-e el.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
szóljon hozzá!