Fotó: Barabás Ákos
A testi épség elleni, a vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekményeket nem lehet nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíteni – szögezte le a román alkotmánybíróság egy február 28-i határozatának csütörtökön közzétett indoklásában.
2018. április 19., 22:232018. április 19., 22:23
Az ellenzéki média szerint ez az alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezi a korrupciós perekben használt összes olyan bizonyíték jogalapját, amelyeket a nemzetbiztonsági lehallgatásokat végző hírszerző szolgálattól (SRI) kapott a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
A taláros testület, a nagyváradi táblabíróságtól érkezett alkotmányossági kifogásnak helyt adva, törölte a nemzetbiztonsági fenyegetések közül a „román állampolgárok alapvető jogait is szabadságjogait sértő” cselekményeket.
A most megjelent indoklás szerint a testi épség elleni, a vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekmények sérthetik ugyan más román állampolgárok alapvető jogait, de (egyenként, nem pedig jelenségként)
– érvelt az alkotmánybíróság.
Romániában a korrupciós ügyek jelentős részében a bizonyítékokat a hírszerzés szolgáltatja, a SRI-nek ugyanis törvényes kötelezettsége átadni a vádhatóságnak azoknak – az egyébként nemzetbiztonsági felhatalmazás alapján végzett – lehallgatásoknak a jegyzőkönyveit, amelyek valamely korrupciós bűncselekményre derítenek fényt.
A bukaresti szociálliberális kormánykoalíció egyebek között azzal indokolja az igazságügyi törvények módosításának szükségességét, hogy ki kell vonni a vádhatóságot a titkosszolgálati befolyás alól, és ne a SRI döntse el: ki ellen induljon eljárás.
A román alkotmánybíróság egy 2016 februárjában hozott döntése miatt már szétválasztották a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban kizárólag nemzetbiztonsági ügyekben végezhetnek lehallgatásokat, nem pedig büntetőjogi eljárásokban.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!