HIRDETÉS

Alkotmánybíróság: a korrupciós bűncselekményeket nem lehet nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíteni

MTI 2018. április 19., 22:23

A testi épség elleni, a vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekményeket nem lehet nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíteni – szögezte le a román alkotmánybíróság egy február 28-i határozatának csütörtökön közzétett indoklásában.

Fotó: Barabás Ákos

Az ellenzéki média szerint ez az alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezi a korrupciós perekben használt összes olyan bizonyíték jogalapját, amelyeket a nemzetbiztonsági lehallgatásokat végző hírszerző szolgálattól (SRI) kapott a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

Az alkotmánybíróság éppen egy – Kiss Sándor volt Bihar megyei önkormányzati elnököt is érintő – korrupciós ügyben emelt alkotmányossági panaszt elbírálva állapította meg, hogy az 1991-es nemzetbiztonsági törvény egyik szövegrésze sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, mert túl pontatlan.

HIRDETÉS

A taláros testület, a nagyváradi táblabíróságtól érkezett alkotmányossági kifogásnak helyt adva, törölte a nemzetbiztonsági fenyegetések közül a „román állampolgárok alapvető jogait is szabadságjogait sértő” cselekményeket.

A most megjelent indoklás szerint a testi épség elleni, a vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekmények sérthetik ugyan más román állampolgárok alapvető jogait, de (egyenként, nem pedig jelenségként)

mégsem olyan horderejűek, hogy kimerítsék a nemzetbiztonsági fenyegetés fogalmát, ellentétben például a csoportok elleni bűncselekményekkel, népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel

– érvelt az alkotmánybíróság.

Romániában a korrupciós ügyek jelentős részében a bizonyítékokat a hírszerzés szolgáltatja, a SRI-nek ugyanis törvényes kötelezettsége átadni a vádhatóságnak azoknak – az egyébként nemzetbiztonsági felhatalmazás alapján végzett – lehallgatásoknak a jegyzőkönyveit, amelyek valamely korrupciós bűncselekményre derítenek fényt.

A bukaresti szociálliberális kormánykoalíció egyebek között azzal indokolja az igazságügyi törvények módosításának szükségességét, hogy ki kell vonni a vádhatóságot a titkosszolgálati befolyás alól, és ne a SRI döntse el: ki ellen induljon eljárás.

A román alkotmánybíróság egy 2016 februárjában hozott döntése miatt már szétválasztották a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban kizárólag nemzetbiztonsági ügyekben végezhetnek lehallgatásokat, nem pedig büntetőjogi eljárásokban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS