Fotó: Barabás Ákos
A testi épség elleni, a vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekményeket nem lehet nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíteni – szögezte le a román alkotmánybíróság egy február 28-i határozatának csütörtökön közzétett indoklásában.
2018. április 19., 22:232018. április 19., 22:23
Az ellenzéki média szerint ez az alkotmánybírósági döntés megkérdőjelezi a korrupciós perekben használt összes olyan bizonyíték jogalapját, amelyeket a nemzetbiztonsági lehallgatásokat végző hírszerző szolgálattól (SRI) kapott a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
A taláros testület, a nagyváradi táblabíróságtól érkezett alkotmányossági kifogásnak helyt adva, törölte a nemzetbiztonsági fenyegetések közül a „román állampolgárok alapvető jogait is szabadságjogait sértő” cselekményeket.
A most megjelent indoklás szerint a testi épség elleni, a vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekmények sérthetik ugyan más román állampolgárok alapvető jogait, de (egyenként, nem pedig jelenségként)
– érvelt az alkotmánybíróság.
Romániában a korrupciós ügyek jelentős részében a bizonyítékokat a hírszerzés szolgáltatja, a SRI-nek ugyanis törvényes kötelezettsége átadni a vádhatóságnak azoknak – az egyébként nemzetbiztonsági felhatalmazás alapján végzett – lehallgatásoknak a jegyzőkönyveit, amelyek valamely korrupciós bűncselekményre derítenek fényt.
A bukaresti szociálliberális kormánykoalíció egyebek között azzal indokolja az igazságügyi törvények módosításának szükségességét, hogy ki kell vonni a vádhatóságot a titkosszolgálati befolyás alól, és ne a SRI döntse el: ki ellen induljon eljárás.
A román alkotmánybíróság egy 2016 februárjában hozott döntése miatt már szétválasztották a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban kizárólag nemzetbiztonsági ügyekben végezhetnek lehallgatásokat, nem pedig büntetőjogi eljárásokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bíróság elé állította pénteken Andrew és Tristan Tate-et a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) többek között gyerekkereskedelem, pénzmosás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális cselekmény és tanúbefolyásolás miatt.
Alexandru Rogobete, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusa olyan parlamenti többséget szeretne, amelyben a PSD mellett az RMDSZ is ott van.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!