
Akár háromezernél is több álforradalmár élvezheti közel két éve a forradalomban játszott kiemelt szerepért járó kedvezményeket a korrupció miatt nyomozó legfőbb ügyészség szerint.
2016. november 16., 17:212016. november 16., 17:21
2016. november 16., 17:472016. november 16., 17:47
Forradalmári minősítések kibocsátásával kapcsolatos korrupció gyanúja miatt kezdett nyomozást a legfőbb ügyészség: a közvádlói hivatal szerdán több helyszínen is házkutatást tartott az ügyben. A legfőbb ügyészség munkatársai 21 bukaresti, valamint Ilfov, Vrancea, Brassó. Beszterce-Naszód és Krassó-Szörény megyei helyszínre szálltak ki a különösen nagy kárt okozó hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása és okirat-hamisítás gyanúja miatt indított akció során.
Az érintett intézmények között ott van a forradalmár minősítés odaítélésére jogosul két intézmény, az 1989 decemberi forradalom résztvevőinek ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság, valamint az 1945 és 1989 között a kommunista rendszer ellen harcolók érdemeinek elismerésére létrehozott államtitkárság is. Emellett megyei forradalmárszervezetek székhelyén is házkutatást tartottak.
Az ügy a két évvel ezelőtt, a forradalmárok jogállását szabályozó 2004/341-es jogszabály módosítására elfogadott 2014/95-ös sürgősségi kormányrendelethez kapcsolódik, amely létrehozott egy új forradalmár kategóriát, azokét, akik meghatározó szerepet játszottak 1989. december 14-e és 22-e között a forradalom győzelmében.
A rendelet értelmében ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik életüket kockáztatták az elnyomó hatalom fegyveres erejével folytatott összetűzésekben, elfoglalták és védelmezték a totalitárius rendszer kiemelt fontosságú objektumait, de csak azokon a településeken, ahol a diktátor meneküléséig ezen cselekedetek és összecsapások nyomán embereket öltek meg, sebesítettek meg vagy ejtettek foglyul.
A legfőbb ügyészség szerint a módosítás lehetővé tette, hogy a megyei forradalmárszervezetekben és a forradalmárok ügyeivel foglalkozó két állami intézményben bizonyos személyek kenőpénz ellenében minősítsenek embereket a forradalom meghatározó szerepet játszó harcosává. A közvádlói hatóság szerint a titulus megszerzése érdekében többen is pénzt vagy egyéb javakat ajánlottak, illetve adtak a két állami intézmény egyes munkatársainak. A tét nem volt kicsi, mivel a 2015. január elsejétől hatályba lépett módosítás nyomán a forradalom meghatározó szereppel bíró harcosa címmel rendelkező személyek havi 2020 lejes pótlékot kaptak.
Az ügyészség szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a címet eddig megkapó 3505 személy nagy része nem felelt meg a módosító határozatban foglalt kritériumoknak, így csakis úgy kaphatták azt meg, hogy kenőpénzt fizettek az illetékes intézmények munkatársainak. A legfőbb ügyészség mindezek nyomán szerdán kihallgatásra előállította Adrian Sandát, a forradalmárok ügyeivel foglalkozó államtitkárság vezetőjét. Dacian Cioloş miniszterelnök ezért Sanda menesztéséről döntött.
Teodor Mărieş, az 1989. december 21. elnevezésű forradalmáregyesület elnöke szerint az általa vezetett szervezet egyetlen tagja sem érintett az ügyben. Mint kifejtette, már a forradalom utáni első hónapokban fölmerült a gyanú, hogy egyeseket törvénytelenül nyilvánítottak hivatalosan forradalmárrá, de az elmúlt 27 évben senki sem tett semmit azért, hogy tisztázódjék a helyzet.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
szóljon hozzá!