Románia „lassan, de biztosan elfogy”: tavaly minden korábbinál kevesebb gyermek született

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Románia lassan, de biztosan elfogy – állapította meg az Adevărul című román lap azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban. A lap szerdai cikkében szociológusokat megszólaltatva járta körül a népességfogyás okait és megfékezésének lehetséges módozatait.

MTI

2022. augusztus 03., 14:462022. augusztus 03., 14:46

Az 1961-ben született korosztály volt az utolsó, amely még gondoskodott saját „utánpótlásáról”, az utána következőknél a szaporulati ráta elmarad a helyettesítési szinttől – mutatott rá Vasile Gheţău akadémikus, a statisztikai hivatal volt vezetője. Hozzátette: a társadalom elöregedése összeurópai probléma, de Romániában rendkívül meredek a népességfogyás, a különbség pedig azzal is összefüggésben állhat, hogy Nyugaton már korábban bevezettek gyermekvállalást ösztönző intézkedéseket.

Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy

a tavalyi 180 ezernél Romániában 1900 előtt is több gyermek született, amikor az ország csak két történelmi régióból – Moldvából és Havasalföldből állt.

A szóvivő szerint a világjárvány is szerepet játszhatott a szaporulat tavalyi drámai visszaesésében, abban, hogy egyetlen év alatt csaknem 10 százalékkal csökkent az élve születések száma. 2020-ban valamivel kevesebb, mint 200 ezer gyermek született az országban.

A szociológus felidézte: az 1960-as évek elején bekövetkezett népességcsökkenést a kommunista hatalom az 1966-ban bevezetett abortusztilalommal próbálta megfékezni, aminek eredményeképpen 1967-ben minden korábbinál több, 556 ezer gyermek szültetett Romániában, de néhány év után visszatért a csökkenő tendencia. Az 1989-es rendszerváltás után ismét legálissá vált a művi vetélés Romániában, a nők többsége szakmai érvényesülését helyezve előtérbe egyre későbbre halasztotta a családalapítást, és így egyre emelkedik, a 30 évet közelíti az az átlagos életkor, amikor a nők első gyermeküket szülik.

Ebben az életkorban már biológiai szempontból is bonyolult feladattá válik, hogy egy nő termékeny időszakában a pozitív népszaporulathoz szükséges három vagy több gyermeket szüljön

– magyarázta Alexandrescu. Kifejtette: a nyugat-európai országok már több mint fél évszázada szembesültek a népességfogyással. Franciaországban például nem feltétlenül pénzügyi kedvezményekkel, hanem bölcsőde- és óvodaprogrammal, a kismamát támogató szociális intézkedésekkel próbálták segíteni a nőket abban, hogy szülés után minél hamarabb visszatérjenek munkahelyükre, és ne kelljen feladniuk karrierjüket a gyermekvállalás érdekében.

„Egy másik példa Németország, ahol az erőteljes bevándorlásra építettek, de Romániának nincs honnan munkaerőt importálnia, legfeljebb Afrikából vagy Ázsiából. Egy ilyen bevándorlás nagy beilleszkedési problémákat vetne fel, más hitű, más szokású emberekről lévén szó, úgyhogy inkább a francia példát kellene átvenni” – érvelt Alexandrescu.

Gelu Duminică szociológus szerint a fél évszázadi családközpontú mentalitáshoz képest mostanra megváltozott a fiatalokkal szembeni társadalmi elvárás is:

ma már a családalapítást a legtöbben a tanulmányok elvégzése, a „világlátás” és a saját egzisztencia megteremtése utáni időszakra halasztják.

Romániában jelenleg minden aktív embernek egy másikat – kiskorút, munkanélkülit, vagy nyugdíjast – kell eltartania adójából, de a jelenlegi méretű népességfogyás mellett 15 éven belül már négy „eltartott” jut majd egy aktív emberre, ami fenntarthatatlan, az 1967-es „bébibumm-korosztály” nyugdíjba vonulása tehát a társadalombiztosítási rendszer összeomlásához vezethet Romániában – figyelmeztetett.

Úgy vélekedett: az ukrajnai menekültek társadalmi beillesztése „leheletnyi oxigénhez” juttatná az országot, mert rövid távon csak a határok megnyitása segíthet pótolni a nyugati országok által elszívott fiatal munkaerő hiányát, hosszú távon pedig csak a franciák által fél évszázada alkalmazott demográfiai politikák bevezetése állíthatja ismét növekvő pályára a román társadalmat.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 03., szerda

Năstase és Dăncilă a pekingi parádén Hszi Csin-ping, Putyin és Kim Dzsongun társaságában – a külügy elítélte a részvételüket

A volt miniszterelnökök, Viorica Dăncilă és Adrian Năstase részt vettek azon a katonai parádén, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök szervezett Pekingben a második világháború befejezésének megünneplésére.

Năstase és Dăncilă a pekingi parádén Hszi Csin-ping, Putyin és Kim Dzsongun társaságában – a külügy elítélte a részvételüket
2025. szeptember 03., szerda

A romániaiak kevesebb mint fele pozitív az EU-val kapcsolatban, de többségük érzi a hasznát

A romániaiak kevesebb mint felének van pozitív véleménye az Európai Unióról, 67 százalékuk úgy véli, hogy az ország profitált az uniós tagságból.

A romániaiak kevesebb mint fele pozitív az EU-val kapcsolatban, de többségük érzi a hasznát
2025. szeptember 03., szerda

Kelemen Hunor szerint jogos lesz a felháborodás, ha a bírákat és ügyészeket érintő tervezet elbukik az alkotmánybíróságon

A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet a jelenlegi formájában „korrekt és rendkívül kiegyensúlyozott”, így ha ez a változat is elbukik az alkotmánybíróságon, „igencsak jogos” lesz az emberek felháborodása – véli Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor szerint jogos lesz a felháborodás, ha a bírákat és ügyészeket érintő tervezet elbukik az alkotmánybíróságon
2025. szeptember 03., szerda

PSD: a reform és az elbocsátások két teljesen különböző dolgot jelentenek

A Szociáldemokrata Párt (PSD) a helyi közigazgatás „valós” reformját szorgalmazza az elbocsátások helyett, és a betöltött álláshelyek számának 25 százalékos csökkentését javasolja, de több szakaszban – nyilatkozta kedd este Sorin Grindeanu.

PSD: a reform és az elbocsátások két teljesen különböző dolgot jelentenek
2025. szeptember 03., szerda

Több mint félmillió romániai tervezi, hogy a következő évben emigrál

Románia vezeti a közép- és délkelet-európai országokat azok arányát tekintve, akik kijelentették, hogy el szeretnék hagyni hazájukat – derül ki az Osztrák Nemzeti Bank által a HotNews rendelkezésére bocsáto

Több mint félmillió romániai tervezi, hogy a következő évben emigrál
2025. szeptember 02., kedd

Halálos áramütést szenvedett egy kisgyermek az utcai világítótesttől

Áramütés következtében életét vesztette egy másfél éves gyermek kedden este Vasluiban. A tragédiát egy utcai világítótest okozta.

Halálos áramütést szenvedett egy kisgyermek az utcai világítótesttől
2025. szeptember 02., kedd

Közigazgatás: 10 százalékos elbocsátást akar a kormányfő, a szakszervezetek sztrájkra készülnek

A helyi közigazgatást érintő 10 százalékos létszámleépítés szükségességét hangsúlyozta Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este, rámutatva, hogy ezzel párhuzamosan a központi közigazgatásban is csökkenteni kell a betöltött álláshelyek számát.

Közigazgatás: 10 százalékos elbocsátást akar a kormányfő, a szakszervezetek sztrájkra készülnek
2025. szeptember 02., kedd

A tanügyi szakszervezetek bojkottálnak, az oktatási miniszter reménykedik

Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.

A tanügyi szakszervezetek bojkottálnak, az oktatási miniszter reménykedik
2025. szeptember 02., kedd

Tiltott jelképek terjesztésével is gyanúsítják a bangladesi vendégmunkást bántalmazó fiatalembert

Fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jelképek nyilvános használata miatt is vizsgálatot indítanak a Bukarestben futárként dolgozó bangladesi vendégmunkás bántalmazásával gyanúsított fiatalember ellen – tájékoztatott az ügyészség.

Tiltott jelképek terjesztésével is gyanúsítják a bangladesi vendégmunkást bántalmazó fiatalembert
2025. szeptember 02., kedd

Kárpátokon túli településeket érintenének leginkább az elbocsátások, de erdélyi önkormányzatok sem „menekülnének”

A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma.

Kárpátokon túli településeket érintenének leginkább az elbocsátások, de erdélyi önkormányzatok sem „menekülnének”