2010. május 13., 14:512010. május 13., 14:51
Amint arról lapunkban több ízben beszámoltunk, ez a dokumentum tartalmazza a meghirdetett drasztikus megszorító intézkedéseket, egyebek között a közalkalmazottak 25 százalékos bércsökkentését, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli-segély lefaragását 15 százalékkal.
A kormány még nem fogadta el a meghirdetett intézkedéseket, ugyanis Traian Băsescu államfő kérésére arra várnak, hogy a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatók képviselőiből álló Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) is megvitassa a szándéknyilatkozatot. Ezt a megbeszélést péntekre tervezték összehívni, azonban a szakszervezetek kérésére az ülést hétfőre halasztották. Az érdekvédelmiek azért kértek későbbi időpontot, mivel a gazdasági helyzet állapotáról szóló pénzügyminisztériumi jelentést csak szerdán este kapták kézhez, s nem lett volna idejük péntekig tüzetesen átvizsgálni azokat a gazdasági mutatókat, amelyek szükségessé tették a kormány által tervezett megszorító intézkedéseket.
Mint ismeretes, Traian Băsescu a hét elején bejelentette, hogy bármikor lehetőség nyílik a szándéknyilatkozat-tervezet tartalmának újratárgyalására, de – hívta fel a figyelmet – ez veszélyes lenne, hiszen a román kormánynak sürgősen cselekednie kell az államháztartási hiány elszabadulásának megfékezése érdekében. A deficit idén meghaladná a bruttó hazai termék 9 százalékát, amennyiben a kormány nem csökkenti a közkiadásokat. A Boc-kabinet végül 6,8 százalékos államháztartási hiányban egyezett meg az IMF romániai küldöttségével, amely hétfőn hagyta el az országot.
| Az idei év végéig kapnának 15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat az érintettek – jelentette be csütörtök esti sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő, aki arról beszélt, a román nyugdíjrendszer kétszeresen is gondban van, ugyanis az anyagi erőforrások hiánya mellett gondok vannak a rendszer működésével is. Az államelnök ismételten kiemelte, a nyugdíjak kifizetésére az év végéig 2,2 milliárd euróra lenne szükség, az ország rendelkezésére azonban mindössze 1,7 milliárd áll. Băsescu azt is felrótta az illetékes hatóságoknak, hogy meggondolatlanul jártak el, amikor rábólintottak arra, hogy sokan idő előtt mehettek nyugdíjba, továbbá szerinte a betegnyugdíjasok egy része is jogtalanul ül otthon. Közölte, jelenleg 1,8 millió olyan nyugdíjast tartanak nyilván, akik ledolgozták a szükséges éveket, miközben 1,3 millióan mentek idő előtt nyugdíjba, a betegnyugdíjasok száma pedig eléri a 906 ezret. „Egy egyszerű összeadás, s kiderül, több olyan nyugdíjas él az országban, akik nem dolgozták le a szükséges évszámot. Szerintem bárki feltenné a kérdést, hogy miért ugrott meg robbanásszerűen az elmúlt 2-3 évben a betegnyugdíjasok száma” – fogalmazott az államfő, aki egyben indokolatlannak nevezte a szociális segélyek magas számát is, s egyfajta klientúrának nevezte ezek elosztását is. „Jelenleg 200 féle szociális segély van, amelyekből 7 millió személy részesül. Erre a célra idén több mint 2 milliárd euróra lenne szükség” – részletezte Băsescu. Hozzátette: vannak olyanok, akik halmozzák a segélyeket, s egyesek akár 5000 lejt is felvesznek havonta, ami pedig több mint egy miniszteri fizetés. Hozzátette azonban, hogy nem szeretné, ha kijelentését bárki is úgy értelmezné, hogy a helyzetet „rózsaszínben kellene látni”. Az államfő egyúttal ismételten bírálta a mindenkori román kormányokat. „Húsz év demokrácia alatt a demokratikus fejlődés egy klientúrarendszerre épülő állam kialakulásához vezetett, amelyet elfogadhatónak tart a teljes politikai paletta. A kialakult politikai, de egyben szociális rendszer is beteg rendszer” – fogalmazott. Hozzátette: az állam korszerűsítésére, azaz mielőbbi reformokra van szükség, ugyanis oda jutottunk, hogy a román állam már nem képes fenntartani a rosszul kialakított rendszereit. Ez a modernizáció ugyanakkor szerinte nem valósítható még a közszféra átalakítása nélkül. „A közszférával járó költségek megszorítása egy olyan intézkedés, amelyet mindenképp meg kell hozni, az IMF-fel vagy anélkül” – szögezte le, hozzáfűzve, a reálgazdaságban jelenleg 3 millió alkalmazott dolgozik, akiknek a hozzájárulásából kell eltartani 1,4 millió közalkalmazottat és közel 6 millió nyugdíjast. |
Nem is valószínű egyébként, hogy a társadalmi partnerek módosítani tudják a szándéknyilatkozatot, mivel mind a kormány, mind pedig a munkáltatók képviselői kiállnak a dokumentum tartalma mellett, a szöveg elfogadásához pedig kétharmados többségre van szükség, ami így meg is lesz, mivel valamennyi társadalmi partnernek 15-15 képviselője van a 45 fős testületben. Hírügynökségi értesülések szerint a konkrét intézkedéseket a kormány által kidolgozott törvénytervezet tartalmazza majd, amiért a kormány akár felelősséget is vállalhat – ami a parlamenti vita nélküli elfogadást teszi lehetővé.
A közszférában dolgozók béreit csak egy olyan reformmal párhuzamosan szabadna csökkenteni, amely lehetővé teszi egyes állások megszüntetését – jelentette ki csütörtökön egy gazdasági fórumon Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke, aki szerint a posztok újragondolása nélküli cselekvés zsákutcába vezet. Ugyanakkor Stolojan arról is beszélt, hogy az IMF-fel megállapított megszorító intézkedéseket nem Traian Băsescu államfőnek kellett volna bejelentenie, hanem Mugur Isărescu jegybankelnöknek, illetve Sebastian Vlădescu pénzügyminiszternek. Szerinte ugyanis válsághelyzetben az intézkedések kikommunikálása legalább annyira fontos, mint az, hogy ki teszi ezt meg.
Eközben az inpolitics.ro hírportál csütörtökön arról értesült, hogy Emil Boc miniszterelnök várhatóan a jövő héten lemond tisztségéről, közvetlenül azután, hogy az IMF vezetősége jóváhagyja a bukaresti kormány által vállalt kötelezettségeket tartalmazó szándéknyilatkozatot. Az idézett forrás szerint Boc már néhány nappal korábban lemondott volna a kormányfői tisztségről, azonban Traian Băsescu államelnök azt kérte tőle, hogy várjon a lépéssel addig, amíg a szociális feszültségek fokozódnak, hogy a kormány lemondásának maximális hatása legyen.
A hírportál úgy tudja, az új kormány vezetője a pénzügyi szakértő Mihai Tănăsescu lehet, aki Romániát képviseli az IMF-nél. Tănăsescu hűséges híve a valutaalap politikájának, és biztosítéka lenne annak, hogy Bukarest tartja magát vállalt kötelezettségeihez. Az inpolitics.ro szerint az sem véletlen, hogy a kormányzó Demokrata- Liberális Párt úgy döntött, hogy júliusra tervezett kongresszusát idén őszre vagy akár a jövő év tavaszára halasztja, hivatalosan arra hivatkozva, hogy a kormányzás problémái lekötik minden energiáját. PDL-források szerint azonban a halasztásnak valójában az az oka, hogy júliusban várhatóan kritikus szintre fokozódik a szociális elégedetlenség, a kormánypárt kongresszusa pedig hatalmas demonstrációk célpontjává válhat.
Emil Boc pozíciója pártján belül is gyengülni látszik. A médiában megjelent információk szerint a kormányfő-pártelnököt a PDL több vezető politikusa is – Sorin Frunzăverde, Vasile Blaga, Cristian Boureanu, Costică Canacheu – kemény bírálatokkal illette pártvezetési stílusa miatt, teszi hozzá a realitatea.net. Az államfő azonban csütörtök esti sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a kormány lemondására lenne szükség, szerinte nem hiányzik a politikai válság. Mint fogalmazott, Emil Boc miniszterelnök nem jelezte távozási szándékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Látogatottsági adatok