2010. május 13., 14:512010. május 13., 14:51
Amint arról lapunkban több ízben beszámoltunk, ez a dokumentum tartalmazza a meghirdetett drasztikus megszorító intézkedéseket, egyebek között a közalkalmazottak 25 százalékos bércsökkentését, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli-segély lefaragását 15 százalékkal.
A kormány még nem fogadta el a meghirdetett intézkedéseket, ugyanis Traian Băsescu államfő kérésére arra várnak, hogy a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatók képviselőiből álló Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) is megvitassa a szándéknyilatkozatot. Ezt a megbeszélést péntekre tervezték összehívni, azonban a szakszervezetek kérésére az ülést hétfőre halasztották. Az érdekvédelmiek azért kértek későbbi időpontot, mivel a gazdasági helyzet állapotáról szóló pénzügyminisztériumi jelentést csak szerdán este kapták kézhez, s nem lett volna idejük péntekig tüzetesen átvizsgálni azokat a gazdasági mutatókat, amelyek szükségessé tették a kormány által tervezett megszorító intézkedéseket.
Mint ismeretes, Traian Băsescu a hét elején bejelentette, hogy bármikor lehetőség nyílik a szándéknyilatkozat-tervezet tartalmának újratárgyalására, de – hívta fel a figyelmet – ez veszélyes lenne, hiszen a román kormánynak sürgősen cselekednie kell az államháztartási hiány elszabadulásának megfékezése érdekében. A deficit idén meghaladná a bruttó hazai termék 9 százalékát, amennyiben a kormány nem csökkenti a közkiadásokat. A Boc-kabinet végül 6,8 százalékos államháztartási hiányban egyezett meg az IMF romániai küldöttségével, amely hétfőn hagyta el az országot.
| Az idei év végéig kapnának 15 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat az érintettek – jelentette be csütörtök esti sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő, aki arról beszélt, a román nyugdíjrendszer kétszeresen is gondban van, ugyanis az anyagi erőforrások hiánya mellett gondok vannak a rendszer működésével is. Az államelnök ismételten kiemelte, a nyugdíjak kifizetésére az év végéig 2,2 milliárd euróra lenne szükség, az ország rendelkezésére azonban mindössze 1,7 milliárd áll. Băsescu azt is felrótta az illetékes hatóságoknak, hogy meggondolatlanul jártak el, amikor rábólintottak arra, hogy sokan idő előtt mehettek nyugdíjba, továbbá szerinte a betegnyugdíjasok egy része is jogtalanul ül otthon. Közölte, jelenleg 1,8 millió olyan nyugdíjast tartanak nyilván, akik ledolgozták a szükséges éveket, miközben 1,3 millióan mentek idő előtt nyugdíjba, a betegnyugdíjasok száma pedig eléri a 906 ezret. „Egy egyszerű összeadás, s kiderül, több olyan nyugdíjas él az országban, akik nem dolgozták le a szükséges évszámot. Szerintem bárki feltenné a kérdést, hogy miért ugrott meg robbanásszerűen az elmúlt 2-3 évben a betegnyugdíjasok száma” – fogalmazott az államfő, aki egyben indokolatlannak nevezte a szociális segélyek magas számát is, s egyfajta klientúrának nevezte ezek elosztását is. „Jelenleg 200 féle szociális segély van, amelyekből 7 millió személy részesül. Erre a célra idén több mint 2 milliárd euróra lenne szükség” – részletezte Băsescu. Hozzátette: vannak olyanok, akik halmozzák a segélyeket, s egyesek akár 5000 lejt is felvesznek havonta, ami pedig több mint egy miniszteri fizetés. Hozzátette azonban, hogy nem szeretné, ha kijelentését bárki is úgy értelmezné, hogy a helyzetet „rózsaszínben kellene látni”. Az államfő egyúttal ismételten bírálta a mindenkori román kormányokat. „Húsz év demokrácia alatt a demokratikus fejlődés egy klientúrarendszerre épülő állam kialakulásához vezetett, amelyet elfogadhatónak tart a teljes politikai paletta. A kialakult politikai, de egyben szociális rendszer is beteg rendszer” – fogalmazott. Hozzátette: az állam korszerűsítésére, azaz mielőbbi reformokra van szükség, ugyanis oda jutottunk, hogy a román állam már nem képes fenntartani a rosszul kialakított rendszereit. Ez a modernizáció ugyanakkor szerinte nem valósítható még a közszféra átalakítása nélkül. „A közszférával járó költségek megszorítása egy olyan intézkedés, amelyet mindenképp meg kell hozni, az IMF-fel vagy anélkül” – szögezte le, hozzáfűzve, a reálgazdaságban jelenleg 3 millió alkalmazott dolgozik, akiknek a hozzájárulásából kell eltartani 1,4 millió közalkalmazottat és közel 6 millió nyugdíjast. |
Nem is valószínű egyébként, hogy a társadalmi partnerek módosítani tudják a szándéknyilatkozatot, mivel mind a kormány, mind pedig a munkáltatók képviselői kiállnak a dokumentum tartalma mellett, a szöveg elfogadásához pedig kétharmados többségre van szükség, ami így meg is lesz, mivel valamennyi társadalmi partnernek 15-15 képviselője van a 45 fős testületben. Hírügynökségi értesülések szerint a konkrét intézkedéseket a kormány által kidolgozott törvénytervezet tartalmazza majd, amiért a kormány akár felelősséget is vállalhat – ami a parlamenti vita nélküli elfogadást teszi lehetővé.
A közszférában dolgozók béreit csak egy olyan reformmal párhuzamosan szabadna csökkenteni, amely lehetővé teszi egyes állások megszüntetését – jelentette ki csütörtökön egy gazdasági fórumon Theodor Stolojan, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke, aki szerint a posztok újragondolása nélküli cselekvés zsákutcába vezet. Ugyanakkor Stolojan arról is beszélt, hogy az IMF-fel megállapított megszorító intézkedéseket nem Traian Băsescu államfőnek kellett volna bejelentenie, hanem Mugur Isărescu jegybankelnöknek, illetve Sebastian Vlădescu pénzügyminiszternek. Szerinte ugyanis válsághelyzetben az intézkedések kikommunikálása legalább annyira fontos, mint az, hogy ki teszi ezt meg.
Eközben az inpolitics.ro hírportál csütörtökön arról értesült, hogy Emil Boc miniszterelnök várhatóan a jövő héten lemond tisztségéről, közvetlenül azután, hogy az IMF vezetősége jóváhagyja a bukaresti kormány által vállalt kötelezettségeket tartalmazó szándéknyilatkozatot. Az idézett forrás szerint Boc már néhány nappal korábban lemondott volna a kormányfői tisztségről, azonban Traian Băsescu államelnök azt kérte tőle, hogy várjon a lépéssel addig, amíg a szociális feszültségek fokozódnak, hogy a kormány lemondásának maximális hatása legyen.
A hírportál úgy tudja, az új kormány vezetője a pénzügyi szakértő Mihai Tănăsescu lehet, aki Romániát képviseli az IMF-nél. Tănăsescu hűséges híve a valutaalap politikájának, és biztosítéka lenne annak, hogy Bukarest tartja magát vállalt kötelezettségeihez. Az inpolitics.ro szerint az sem véletlen, hogy a kormányzó Demokrata- Liberális Párt úgy döntött, hogy júliusra tervezett kongresszusát idén őszre vagy akár a jövő év tavaszára halasztja, hivatalosan arra hivatkozva, hogy a kormányzás problémái lekötik minden energiáját. PDL-források szerint azonban a halasztásnak valójában az az oka, hogy júliusban várhatóan kritikus szintre fokozódik a szociális elégedetlenség, a kormánypárt kongresszusa pedig hatalmas demonstrációk célpontjává válhat.
Emil Boc pozíciója pártján belül is gyengülni látszik. A médiában megjelent információk szerint a kormányfő-pártelnököt a PDL több vezető politikusa is – Sorin Frunzăverde, Vasile Blaga, Cristian Boureanu, Costică Canacheu – kemény bírálatokkal illette pártvezetési stílusa miatt, teszi hozzá a realitatea.net. Az államfő azonban csütörtök esti sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a kormány lemondására lenne szükség, szerinte nem hiányzik a politikai válság. Mint fogalmazott, Emil Boc miniszterelnök nem jelezte távozási szándékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok