Fotó: Ilusztráció
2009. október 21., 14:002009. október 21., 14:00
A szokatlan nyilatkozatnak nincs jogi értéke, célja a kezdeményezők szándéka szerint az, hogy hivatalossá tegye az új többséget a parlamentben. Traian Băsescu elnök nem ismeri el az ellenzéki szövetséget, szerinte a pártkoalíciókat a törvényszéken kell bejegyeztetni. A parlament arról is döntött, hogy nem támogatja az államfő népszavazási kezdeményezését.
A képviselőház és a szenátus együttes ülésén 252 támogató és két ellenszavazattal fogadták el az ellenzék politikai nyilatkozatát. A dokumentumban a PSD-PC, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója megállapítja, hogy a parlamentben új, átlátható többség jött létre, amely támogatja Klaus Johannis nagyszebeni polgármester kormányfővé való kinevezését.
A nyilatkozat szerint jelenleg csakis egy független kormányfő vezette szakértői kormány jelenthet kiutat, és azt követeli az álalmfőtől, vonja vissza jelöltjének megbizatását, mivel az nem rendelkezik politikai támogatással. „Lucian Croitoru kijelölt miniszterelnök képtelen parlamenti többséget kialakítani, így az ő jelöltségének fenntartása a válság mélyülését és a krízis gazdasági és szociális következményeinek súlyosbodását eredményezi” – áll a közleményben. A nyilatkozat felolvasásakor az államfőt támogató Demokrata-Liberális Párt (PDL) honatyái kivonultak az ülésteremből.
A szavazást követően Klaus Johannis köszönetet mondott a támogatásért, és üdvözölte az általa újdonságként jellemzett helyzetet, azt, hogy a parlament a politikai élet passzív szereplőjéből aktívvá vált.
Traian Băsescu államfő ugyanakkor továbbra is hajthatatlan: nem fogadja el a többségi döntést, sőt úgy nyilatkozott: az ellenzéki szövetséggel csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az előbb bejegyezteti magát a törvényszéken választási szövetségként, de még ez esetben is csak a 2012-es választások után. A párttörvény ugyanakkor az államfő követelésével ellentétben nem kéri a koalíciók bírósági bejegyeztetését. Csupán annyit szögez le, hogy amennyiben egyetlen párt sem rendelkezik abszolút többséggel, koalíciós szerződéseket köthetnek a többség és a kormányzás biztosítása érdekében, az együttműködési szabályzatnak pedig csak a kormányzati tevékenységre és a parlamenti támogatásra kell kitérnie.
A politikai nyilatkozat elfogadása előtt a plénum negatívan véleményezte az államfő kezdeményezését arra vonatkozóan, hogy az elnökválasztás első fordulójának napján a választópolgárok népszavazáson döntsenek a törvényhozás egykamarássá tételéről.
Mint arról beszámoltunk, az államfő korábban levélben fordult a parlamenthez, azzal a kéréssel, hogy mondjon véleményt a parlament létszámának csökkentésére vonatkozó népszavazásról. Traian Băsescu szerint a költségcsökkentés érdekében a törvényhozást egykamarássá kellene alakítani, a képviselők számát pedig 300-ra kell csökkenteni. Az ellenzék már akkor azzal vádolta meg az elnököt, hogy a demagóg lépéssel csupán azokat kívánja mozgósítani, akik amúgy nem mennének el voksolni az elnökválasztáson. A két ház jogi bizottságai már múlt héten negatívan véleményezték a felvetést, arra hivatkozva, hogy az alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a népszavazásokról szóló törvény több cikkelyét, és mivel a parlament nem fogadott el helyettük újakat, amíg nincs hatályos törvény, nem lehet referendumot kiírni.
A két ház kedden a jogi szaktestületek ajánlásának megfelelően 223 nem szavazattal elvetette az elnöki tervet, annak megvalósítása mellett csupán 131 honatya szavazott. Az államfőhöz közel álló PDL nevében Ioan Oltean képviselő még a voksolás előtt bejelentette, hogy támogatják az elnöki kezdeményezést. Oltean szerint egyébként alaptalan volt a jogi bizottság kifogása, mivel a jogszabály hiányosságait pótolta a 103-as számú sürgősségi kormányrendelet, ám et az érvelést az ellenzék nem fogadta el. Oltean ugyanakkor közölte: a parlament negatív véleményezése nem akadályozza meg az államfőt a népszavazás kiírásában, amely amúgy sem vonja automatikusan maga után az alkotmány módosítását.
Băsescu a népszavazásról szóló negatív véleményezést is kommentálta. Véleménye szerint az ellenzék csupán azért buktatta meg az Emil Boc vezette kisebbségi PDL-kormányt, hogy megakadályozza az egykamarás parlamentről szóló népszavazást.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.