Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
2023. április 04., 15:552023. április 04., 15:55
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a 26 tagállam közül 11-ben 3 százalék alatti volt a súlyos anyagi és szociális deprivációban élő fiatalok aránya. Ezek az országok: Luxemburg, Lengyelország, Svédország, Ciprus, Csehország, Hollandia, Horvátország, Szlovénia, Finnország, Ausztria és Észtország.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a 2021-ben az Európai Unióban élő 15–29 éves fiatalok mintegy 25,3 százaléka, azaz 17,8 millió személy volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. Ez az arány Romániában volt a legnagyobb, 36,1 százalék és Csehországban a legkisebb, 10,6 százalék.
Az Eurostat szerint 2021-ben az EU-ban 6,5 millió 15–29 év közötti személy élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, ami ennek a korcsoportnak a 9,4 százalékát teszi ki. A tagállamok közül Dániában (16,1 százalék), Görögországban (15 százalék) és Írországban (13 százalék) volt a legmagasabb a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő fiatalok aránya, és Szlovéniában (3,5 százalék), Máltán (3,7 százalék), Lengyelországban (3,8 százalék) és Romániában a legalacsonyabb.
Romániában 2,95 millió személy, a társadalom 15,2 százaléka élt tavaly úgynevezett súlyos anyagi deprivációban, ami azt jelenti, hogy nélkülözniük kellett – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
Az Európai Unió lakosságának 6,7%-a (33 millió személy) súlyos anyagi nélkülözésben élt tavaly – mutat rá keddi jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Romániában a lakosság 19,4%-a élt 2017-ben alapvető anyagi javaktól súlyosan megfosztottan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Japánsztrájkba kezdtek kedden az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség tagjai – elégedetlenségük oka a készülő bértörvény.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!