Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 23 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2021-ben, szemben a 6,1 százalékos európai uniós átlaggal – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
2023. április 04., 15:552023. április 04., 15:55
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a 26 tagállam közül 11-ben 3 százalék alatti volt a súlyos anyagi és szociális deprivációban élő fiatalok aránya. Ezek az országok: Luxemburg, Lengyelország, Svédország, Ciprus, Csehország, Hollandia, Horvátország, Szlovénia, Finnország, Ausztria és Észtország.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a 2021-ben az Európai Unióban élő 15–29 éves fiatalok mintegy 25,3 százaléka, azaz 17,8 millió személy volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. Ez az arány Romániában volt a legnagyobb, 36,1 százalék és Csehországban a legkisebb, 10,6 százalék.
Az Eurostat szerint 2021-ben az EU-ban 6,5 millió 15–29 év közötti személy élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, ami ennek a korcsoportnak a 9,4 százalékát teszi ki. A tagállamok közül Dániában (16,1 százalék), Görögországban (15 százalék) és Írországban (13 százalék) volt a legmagasabb a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő fiatalok aránya, és Szlovéniában (3,5 százalék), Máltán (3,7 százalék), Lengyelországban (3,8 százalék) és Romániában a legalacsonyabb.
Romániában 2,95 millió személy, a társadalom 15,2 százaléka élt tavaly úgynevezett súlyos anyagi deprivációban, ami azt jelenti, hogy nélkülözniük kellett – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
Az Európai Unió lakosságának 6,7%-a (33 millió személy) súlyos anyagi nélkülözésben élt tavaly – mutat rá keddi jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Romániában a lakosság 19,4%-a élt 2017-ben alapvető anyagi javaktól súlyosan megfosztottan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a szülők és nagyszülők mintegy háromnegyede úgy véli, hogy az influenza elleni védőoltás megelőzheti a megbetegedést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!