Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Unió lakosságának 6,7%-a (33 millió személy) súlyos anyagi nélkülözésben élt tavaly – mutat rá keddi jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Romániában a lakosság 19,4%-a élt 2017-ben alapvető anyagi javaktól súlyosan megfosztottan.
2018. április 24., 12:172018. április 24., 12:17
Ennél csak Bulgáriában (30%) és Görögországban (21,1%) volt nagyobb az anyagi deprivációban élők aránya, a negyedik helyet Magyarország foglalja el, 14,5%-os aránnyal – közölte az Agerpres. A lista másik végén Svédország, Luxemburg, Finnország és Hollandia található, ahol a lakosság kevesebb mint 3 százalékát érintette az anyagi depriváció 2017-ben.
Az Unió statisztikai hivatala szerint azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akikre az alábbi állítások közül legalább négy igaz:
A jelentés szerint a vizsgált országok nagy részében 2016-hoz képest csökkent tavaly a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya. A legnagyobb mértékű mérséklődést Romániában (a 2016-ban regisztrált 23,8%-ról 19,4%-ra), Olaszországban (12,1%-ról 9,2%-ra), Horvátországban (12,5%-ról 10,3%-ra), Bulgáriában (31,9%-ról 30%-ra) és Cipruson 13,6%-ról 11,7%-ra) észlelték. Kivételt csak Dánia és Hollandia képez. Dániában a 2016-ban jegyzett 2,6 százalékról tavaly 3,1 százalékra nőtt a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, Hollandiában pedig változatlanul 2,6%-os maradt.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!