Beöltözött méhészek is tüntettek a piacok bezárása ellen
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Több tucat, az ország különböző részéből érkezett őstermelő gyűlt össze szerdán a kormánypalota előtt a piaccsarnokok bezárása ellen tüntetve.
2020. november 18., 13:592020. november 18., 13:59
2020. november 18., 14:102020. november 18., 14:10
„Nyissátok ki a piacokat!”, „A szupermarketek nyernek, a gazdák megfagynak” – skandálták többek között a Victoria-téren összegyűlt gazdák és mezőgazdaságban dolgozók, akik szerint a kormány tönkreteszi a hazai mezőgazdaságot azáltal, hogy elrendelte a vásárcsarnokok bezárását.
A tiltakozó akciót több agrárszervezet kezdeményezte, a tüntetés ideje alatt a kormány tagjai fogadták ezek képviselőit.
Valamint azt is, hogy a szakmai szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a rájuk vonatkozó további járványügyi intézkedéseket, és kárpótolja a kistermelőket a piacok bezárásával okozott bevételkiesésért. A tüntetésen a mezőgazdasági termelők mellett a méhészek képviselői is részt vettek.
Kijelentette, e téren sok a félretájékoztatás, ugyanis a romániai piacok közül 367 nyitott vagy félig nyitott volt, így ezeket nem érintette a múlt hétfőn életbe léptetett korlátozás. Újabb 120 zárt téren működő piac esetében pedig a polgármesterek találtak áthidaló megoldást, mondta a tárcavezető, rámutatva: „ez a valóság a piacokat illetően”. A valósághoz viszont az is hozzátartozik, hogy
A kistermelők a drasztikus intézkedés meghozatala után azzal vádolták a kormányt, hogy a döntéssel a szupermarketeknek és a multiknak kedvez, és veszélybe sodorja a hazai mezőgazdaságot, melynek a járványhelyzetben amúgy sem könnyű talpon maradni.
A romániai piacfelügyelők egyesülete is azt kérte a kormánytól, hogy ne zárja be a vásárcsarnokokat, hanem konkrét intézkedéseket hozzon, például az óvintézkedéseket be nem tartó piacfelügyelőket, árusokat büntesse.
Fejetlenség uralkodott hétfőn az erdélyi és partiumi városok piacain, miután a helyi hatóságok más-más módon próbálják orvosolni a vásárcsarnokok bezárására vonatkozó tiltást. Kolozsváron hiába költöztették kültérre az árusokat, ezek kis számban jelentek meg portékáikkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!