
Fotó: Pinti Attila
A rendszerváltás óta Románia mindössze 26 épületet tett földrengésbiztossá állami finanszírozásból; sarkalatos váltásra van szükség ezen a területen, hiszen az épületek földrengésbiztossá tétele közérdek –- mondta el Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter a Román Akadémia Könyvtára által szervezett csütörtöki eseményen, amelyen az 1977-es bukaresti földrengésről emlékeztek meg.
2021. március 04., 15:292021. március 04., 15:29
Az 1977. március 4-ei földrengésben 1578 ember halt meg, közülük 1424-en Bukarestben. 11 ezren megsebesültek, 35 ezer lakás ment tönkre.
A miniszter csütörtökön az Agerpres szerint rámutatott:
Hozzátette, a magán- és jogi személyek tulajdonában lévő ingatlanok állami erőforrásból való megerősítését a közérdek teszi indokolttá. „Az állampolgár biztonsága az elsődleges. Azokat is biztonságban kell tudni, akik az épületben tartózkodnak egy esetleges földrengés alatt, és azokat is, akik az épület előtt lesznek, közterületen” – idézi a tárcavezetőt az RMDSZ közleménye.
A fejlesztési minisztérium jogszabály-módosítást készít elő ennek érdekében, illetve munkacsoportot alakít a földrengésbiztos építkezés normatíváinak kidolgozására. A szaktárca ugyanakkor azt javasolja, hogy további 6 milliárd eurót különítsen el az európai alapok minisztériuma az épületek földrengés- és tűzbiztossá, valamint energiahatékonyabbá tételére.
Eközben tavaly a romániai lakások kevesebb mint 20 százaléka volt bebiztosítva különböző károk ellen.
– derül ki a Román Felmérési és Stratégiai Intézet (IRES) felméréséből, amely a román biztosítótársaságok országos szövetségének (UNSAR) megbízásából készült. A felmérés eredményeit az 1977-es földrengés évfordulója apropóján ismertette az UNSAR az Agerpres hírügynökséggel.
Fotó: 123RF
Romániában továbbra is alacsony azoknak a lakásoknak az aránya, amelyekre biztosítást kötöttek: alig 20%, annak dacára, hogy 2019-hez képest három százalékponttal nőtt a románok kinyilvánított érdeklődése a lakásbiztosítások és más javak biztosítása iránt.
A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság 54%-a aggódik a földrengésveszély miatt; ennél jobban csak a tűzvésztől tartanak. A megkérdezettek 67%-a azt nyilatkozta, hogy tudja, mi a teendő katasztrófa esetén. 32%-uknak előkészített túlélőcsomagja van, amely élelmiszert, vizet, gyógyszert, sípot és elemlámpát tartalmaz.
2020-ban a földrengések száma kisebb volt az előző évekhez képest, de nőtt azoknak a földmozgásoknak a száma, amelyek 3-as fokozatúnál erősebbek voltak: 2018-ban 86, 2019-ben 103, 2020-ban 118 ilyen földrengés volt. Ezek közül a 2020. január 31-i volt a legerősebb a tavalyi évben, 4,8-as erősséggel.
A természeti katasztrófák veszélye miatt Romániában törvény kötelez a lakások bebiztosítására. A kötelező biztosítás három katasztrófa (földrengés, árvíz és földcsuszamlás) következményeit védi ki, az épülettípustól függően 10 000 vagy 20 000 eurós felső határig. Fakultatív jelleggel biztosítást lehet kötni tűzvész, robbanás, viharkárok vagy vandalizmus következményeinek elhárítására is.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy néhány hónapon belül elindul az új digitális egészségügyi platform.
Nicușor Dan román államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
A PSD csütörtökön bejelentette, hogy miniszterei fenntartásokkal, de jóvá fogják hagyni a 2026-os költségvetés tervezetét, és majd „a parlamentben fogják megoldani mindazt, amit a miniszterelnök kormányzati szinten megakadályozott”.
A romániai polgárok azt szeretnék, ha a kormány kiegyensúlyozottan viszonyulna az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. Az ukrán elnök Ilie Bolojan miniszterelnökkel is tanácskozik majd.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Jóváhagyta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén azt az amerikai kérést, hogy az Irán elleni hadműveletek támogatására amerikai katonai gépeket és csapatokat telepítsenek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.
A lakosság többsége szívesebben látná ellenzékben a Szociáldemokrata Pártot (PSD), mint kormányon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
szóljon hozzá!