A kalózmásolatok jelentős jövedelemtől fosztják meg az alkotókat
Fotó: Veres Nándor
A FAIR-MediaSind is csatlakozik a szerzői jogokról szóló uniós irányelv elfogadását támogató európai szervezetekhez, és arra kéri a romániai európai parlamenti képviselőket, szavazzák meg a direktíva hármas fejezetébe foglalt előírásokat.
2018. szeptember 04., 20:222018. szeptember 04., 20:22
A kultúra és a sajtó területén tevékenykedőket tömörítő FAIR-MediaSind – amely tagja a Nemzetközi Újságíró-szövetségnek, a Zenészek Nemzetközi Szövetségének, a Színészek Nemzetközi Szövetségének, az Európai Újságírók Szövetségének és a UNI Global Union nemzetközi szakszervezeti szövetségnek – keddi közleményében rámutat, csatlakozik azon európai szervezetekhez, amelyek támogatják a szerzői jogokról szóló európai uniós irányelv elfogadását – tájékoztat az Agerpres.
– fogalmaz az Európai Alkotók Nyilatkozata.
A dokumentum rámutat: az elmúlt években az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagországok is arra a következtetésre jutottak, hogy az Unióra nagy felelősség hárul az alkotók méltányos javadalmazása tekintetében, beleértve az online felületeket is. Bár a kulturális és kreatív iparág az EU gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely ösztönzi az innovációt, a növekedést, az uniós munkaerő 7,5%-át foglalkoztatja és 509 milliárd euró hozzáadott értékkel járul hozzá a GDP-hez, a szerzők, alkotók többsége csekély javadalmazásban részesül – állítja a nyilatkozat.
Ebben hangsúlyozzák még, hogy a kulturális tartalmak megosztásával foglalkozó struktúrák nagy részére a „rendetlenség” jellemző, a szerzőknek egyre kevésbé áll módjukban jövedelemhez jutni alkotásaik felhasználásából.
„Többéves vita után az Európai Bizottság, a tagországok és az EP-képviselők többsége támogatta az átláthatóságra vonatkozó előírásokat, amelyek az alkotók tárgyalási pozíciójának megerősítését, javadalmazásuk javítását szorgalmazza (az irányelv 3. fejezete). Ez az irányelv most veszélybe került, mert egyesek szerint cenzúrázná az internetet és veszélyeztetné a szólásszabadságot. A szerzői jogok értékláncának alapja a szerző, a szólásszabadság pedig a kreativitás alapköve: nem támogatnánk olyan törvényeket, amelyek ezt korlátoznák" – fogalmaz a nyilatkozat, hozzátéve, az, hogy az alkotók meg tudjanak élni munkájukból, alapfeltétele annak, hogy változatos alkotások álljanak a nagyközönség rendelkezésére.
„Döntsenek helyesen, és haladéktalanul fogadják el a szerzői jogokról szóló irányelvet” – zárul a nyilatkozat.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!