
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Nem politikusban bíznak a leginkább a romániai polgárok, a 2022-es évre nem tekintenek vissza pozitívan, és nem várnap sok jót a jövőtől – ez derül ki az Ires közvélemény-kutató csütörtökön ismertetett felméréséből.
2022. december 29., 15:222022. december 29., 15:22
Mugur Isărescuban, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökében bíznak meg leginkább Románia polgárai, az ország pedig a többség szerint rossz irányba tart – derül ki az Ires közvélemény-kutató cég Románok a 2022-es évben című, csütörtökön ismertetett felméréséből.
A felmérésben rákérdeztek arra, hogy a válaszadók szerint jó vagy rossz irányba tart az ország.
Arra a kérdésre, hogy a 2022-es év jobb vagy rosszabb volt-e, mint a 2021-es, 57 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb irányba tart, 23 százalék szerint jobb volt az év, mint a tavalyi, 20 százalék szerint pedig ugyanolyan.
A megkérdezettek 56 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy fenyegetve érezte-e az országot a háború által.
A kutatás során rákérdeztek arra, mely kategóriák képviselőiben bíznak a leginkább az emberek.
A második helyen az informatikusok állnak 77 százalékkal, a harmadikon a mérnökök 69-cel, a negyediken az ápolók 67-tel, az ötödiken pedig a katonatisztek 66-tal.

A romániai fiatalok több mint 60 százaléka gondolja azt, hogy az ország rossz irányba tart, és nem bízik sem a parlamentben, sem a kormányban, sem pedig az államelnöki hivatalban, és megkétszereződött azoknak a száma, akik végleg elhagyták az országot.
A legkevésbé a politikusokban bíznak az emberek, e kategória bizalmi indexe mindössze 6 százalékos. Őket a rendőrök előzik meg 41 százalékkal, az újságírók bizalmi indexe 44, a törvényszéki bíráké 47, az ügyvédeké pedig 48 százalékos.
Az is kiderül, hogy a legjobban nem egy vezető politikusban, hanem Mugur Isărescu jegybankelnökben bíznak a megkérdezettek – igaz, esetében már a 34 százalékos bizalmi index is elég volt az első helyhez az állami intézmények vezetőinek kategóriájában.
Utána holtversenyben, 21 százalékkal Marcel Ciolacu, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, valamint Klaus Iohannis államfő következik. Nicolae Ciucă miniszterelnök bizalmi indexe 19 százalékos.
A betegségtől 18, a háborútól 15, a munkahelyek hiányától 10, a politikai válságtól pedig 5 százaléknyian tartanak inkább.
A felmérés december 7. és 12. között készült, 1615 fős reprezentetív mintával. A hibahatár 2,5 százalék.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerné a választásokat, és a párt elnökének a legmagasabb a bizalmi indexe – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!